AI-szuperteleszkópot építenének a csillagászok
Mesterséges intelligencia (AI) által hajtott szuperteleszkóppá kombinálnának csillagászok két űrtávcsövet és egy úttörő földi obszervatóriumot, ami várakozásuk szerint páratlan betekintést adhat a világegyetem rejtelmeibe.
A Scientific American csütörtökön arról írt, hogy a nyár végén több tucat kutató sürgette a 3200-megapixeles kamerával szerelt chilei Vera Rubin Obszervatórium, a sötét univerzumot kutató európai Euclid űrtávcső és a kémműholdból lett amerikai Nancy Grace Roman infravörös űrtávcső AI-jal történő egyesítését.
Csillagászati teleszkópok kombinálása nem lenne újdonság, a különbséget itt a három teleszkóp által termelt hatalmas adatmennyiség adja, ami több millió gigabájtnyi adat egyszerre történő feldolgozását igényelné. Ehhez nemcsak a beérkező adatokat elemző mesterséges intelligenciára, hanem akkora felhőszámítási infrastruktúrára is szükség lenne, amit még nem láttak a csillagászatban.
A cél nem csupán a három égboltfelmérés egyesítése, hanem a pixelek kombinálásával rendkívül nagy felbontású képek készítése, mondta Tony Tyson, a Rubin Obszervatórium vezető kutatója. Ez különösen hasznos lehet a galaxisfejlődést befolyásoló sötét anyag és a világegyetem gyorsuló tágulásáért felelős sötét energia vizsgálatához. Tyson szerint egy szupertávcső sokkal pontosabb képet adhatna a sötét anyag kozmikus eloszlásáról, valamint arról, hogyan gyorsítja a sötét energia a világegyetem tágulási ütemét.
„Az adófizetők már mindhárom teleszkópot kifizették" – mondta Gioia Rau asztrofizikus, a Renaissance Philanthropy nonprofit szervezet munkatársa. – Méréseik együttes feldolgozása egy negyedik távcsövet alkot, amit eddig még senki nem kapcsolt be”. Meg Urry, a Yale Egyetem asztrofizikusa, aki nincs benne a kezdeményezésben, azt nagyon jó ötletnek nevezte. „Ezt meg kell csinálni” – mondta.
A sötét univerzum felderítése mellett a Rubin obszervatórium és a Roman űrtávcső adatainak egyesítésével több naprendszerbeli kisbolygó lenne felfedezhető, különösen olyanok, amik veszélyt jelenthetnek a Földre – miközben könnyebbé válna tőlünk mért távolságuk megállapítása.
A Roman és a Euclid űrtávcsövek kombinálása pedig két nézőpontból tenné lehetővé a gravitációs mikrolencsézés módszerrel észlelhető exobolygók megfigyelését, ami segíthet tömegük meghatározásában.
Kapcsolódó cikkek