Mit veszítünk szem elől, ha a magyarországi erdők sorsáról kizárólag az erdőgazdálkodás által kijelölt kereteken belül vitázunk? Ha pedig a tömeges nyomás nem működik, elgondolható-e a legális tiltakozáson túli közvetlen cselekvés, és mit mondhatunk ennek morális igazolhatóságáról?
A Börzsönyben felbukkant ormányosmedve videója heves vitát váltott ki arról, hogy szabadon hagyjuk-e, vagy az őshonos élővilág védelmében el kell távolítani. De milyen morális ítéleteket rejt a fajok közti megkülönböztetés, és hogyan vehetjük egyszerre komolyan az ökológiai károkat és az egyes állatok szenvedését?
Milyen etikai alapon ítéljük meg a halak szenvedését, az ökoszisztémák átalakítását, magát a rekreációs horgászatot? Okozhatunk-e szenvedést egy élőlénynek pusztán azért, hogy magunkat szórakoztassuk? Aki válaszol: Bárdos Dániel filozófus, aki maga is horgászik.
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
A terepi környezetfilozófia alaptézise szerint az etikai felelősségérzet nem pusztán racionális döntés eredménye, hanem nagyrészt azon múlik, hogy mi az, ami egyáltalán a világunk részévé válik, ami számít nekünk, és amihez képesek vagyunk érzelmi kötődést kialakítani.
Az antropogén klímaváltozás valós és fontos probléma, és nagyon sok faj kihalását okozza már most is. Ugyanakkor a Skomerhez hasonló példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a lokális szintű élőhelyvédelem hatékonyan segíti veszélyeztetett és ma még gyakori fajok fennmaradását.
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
A nagy testű északi madár története nem csupán egy faj kihalását példázza, hanem azt a felismerést is, hogy az emberi tevékenység visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ma, egy hatodik tömeges kihalás küszöbén joggal merül fel a kérdés: néhány évtized múlva hány olyan faj tűnik el, amelyről ma még azt hisszük, hogy biztos helye van a Földön?
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Az ezredforduló környékének egyik legnagyobb hatású amerikai filozófusa nemcsak az akadémiai közösség felé nyitott, de arra is rámutatott, hogy a filozófiai kérdések nem egymástól elszigetelt absztrakt problémák, hanem mindennapi életünk részei. Április 19-én, 82 éves korában hunyt el.
Mondhatnánk, hogy a technológia olyan dolog, ami egyértelműen kizárja az imposztorok megjelenését. De ha így van, akkor mi a helyzet Jakob Degen csapkodó szárnyű repülőjével, a vízzel hajtott autóval vagy Egely György találmányával, az „életenergiát” mérő kerékkel?
Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.