Az iskola legyen gyerekközpontú, igazságos, és neveljen demokráciára. K. Horváth Zsolt társadalomtörténész szerint ehhez elég lenne elővenni és a 21. századhoz igazítani az elfeledett reformelképzeléseket.
Mi történik egy családban, ha nem az anya, hanem az apa marad otthon a kisgyerekkel? Egy friss hazai kutatás azt mutatja meg, hogyan írhatja át ez a döntés a kenyérkereső férfi ideálját, miközben erősítheti az apa-gyerek kapcsolatot és kiegyenlítheti a párkapcsolati dinamikákat.
Az új oktatási kormányzat új NAT-ot ígért, de vajon mennyire voltak sikeresek az elmúlt 30 év Nemzeti alaptantervei, és milyen tanulságokat lehet belőlük levonni a jövőre nézve?
Nyugodtabb iskolákat, a pedagógusok kisebb terhelését és új vezetőket ígér Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter a Qubitnek adott megainterjújában. Egy új NAT mellett az iskolák rugalmasabban szervezhetnék a tanítást, és a civil szervezetek is visszatérhetnek.
2019 után a magyar állam gyakorlatilag kiszervezte a szegénység kezelését a katolikus Máltai Szeretetszolgálatnak. A 300 legszegényebb magyar faluban működő, több mint 160 milliárd forintos FETE program egyszerre lett az utolsó kapaszkodó és a nyomor konzerválásának szimbóluma.
A Barnahus-modell lényege, hogy a bántalmazott gyerekeket biztonságos környezetben, speciálisan képzett szakemberek hallgatják meg, lehetőleg csak egyszer. Ez nemcsak a további traumát csökkenti, hanem a bizonyítás esélyeit is javítja.
Hiába szereznek diplomát menő külföldi egyetemeken, a magyar fiatalok nagy része hazakényszerül a diplomaszerzés után, mert a nyelvi korlátok, a brutális munkaerőpiaci verseny és a kapcsolati háló hiánya miatt nem talál kint munkát.
Srí Lankán a külföldieknek fenntartott vécék, a csak fehéreket fogadó éttermek és szálláshelyek nem a helyiek öndiszkriminációjáról, hanem a gyarmati múlt és a globális egyenlőtlenségek továbbéléséről szólnak.
Lázár János botrányos cigányozós kijelentése csak a jéghegy csúcsa. Magyarország mindennapjait átszövi a rendszerszintű rasszizmus, aminek része, hogy a romákra vonatkozó rasszista beszédmód teljesen normálisnak számít.
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?
Mekkora felelősségük van Magyarországon működő nagy egyházaknak a roma gyerekek iskolai szegregációjában, amire nemrég nagy hatású ombudsmanhelyettesi jelentés mutatott rá? Erről kérdeztük a piarista szerzetest, tartományfőnököt.
A magyar társadalom az elmúlt évtizedekben nemhogy meritokratikusabb lett, hanem még zártabbá vált – állítja Huszár Ákos szociológus, aki nemrég megjelent könyvében, Az osztály hosszú árnyékában mutatja be, hogyan termelődnek újra az egyenlőtlenségek, és hogyan csökken a társadalmi mobilitás.
A magyar állambiztonsági szervek egészen az 1980-as évekig használták zsarolásra a homoszexualitást. Takács Judit szociológust arról kérdeztük, hogy miként próbálta a hatalom az akkor még jóval vallásosabb társadalomban emberek tönkretételével ellehetetleníteni a vallási közösségeket.
Házi feladat: szervezd meg egy olyan ország oktatási rendszerét, ahol másfél milliárdan élnek, sok száz nyelven beszélnek, csak tanárból több kell, mint Magyarország teljes lakossága, miközben ma is él a kasztrendszer és az angol nyelv felsőbbrendűségébe vetett hit. Húsz év áll rendelkezésedre; óra indul.
Már az ombudsman is arra kéri a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az önazonossági rendeletet, amit a romák kirekesztésére használnak a települések.