Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
A nagy testű északi madár története nem csupán egy faj kihalását példázza, hanem azt a felismerést is, hogy az emberi tevékenység visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ma, egy hatodik tömeges kihalás küszöbén joggal merül fel a kérdés: néhány évtized múlva hány olyan faj tűnik el, amelyről ma még azt hisszük, hogy biztos helye van a Földön?
Csillagászok 128 új holdat fedeztek fel a lélegzetelállító gyűrűiről ismert bolygó körül. Emiatt vészesen fogynak a skandináv mitológiai alakok, amikről a Szaturnusz holdjait elnevezik.
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
A Calypso-árokban egy négyzetkilométerre 26,715 darab szemét jut, ennek a 88 százaléka műanyag.
A kutatók lépésről lépésre követték a fajt először leíró francia entomológus útját, mire sikerült megtalálniuk az állatot.
A környezetvédők szerint a kirúgások, megszorítások és az ipar érdekeinek kiszolgálása szinte egészen biztosan több faj kihalását fogja okozni.
A hetvenezer ezüstpénzből álló leletre 2012-ben találtak rá egy mezőn, egy friss kutatásból kiderült, hogy a mai Franciaország területéről származó kincset a rómaiak elől menekítették Jersey szigetére, amit a leletek tanúsága szerint szent helyként tiszteltek.
Az amerikai kormányügynökségeknél zajló tisztogatások az űrhivatalt is elérték, az első áldozatok a tudományos tanácsadásért, a klímapolitikáért és a sokszínűségért felelős részlegek.
Míg a vadonban mindig új fészket raknak, a városban hosszú távú lakhelyeket építenek műanyagból egyes madarak – ezeket vizsgálták kutatók, és nemcsak covidmaszkokat találtak, de egy csokipapírt is, ami még az 1994-es focivébét hirdette.
A fertőzött tetemeket elfogyasztó halfarkasokon és a környékükön élő sűrű pingvinkolóniákon keresztül kapcsolhat nagyobb fokozatra a H5N1 a Déli-sarkvidéken.
A kékgyűrűs polipok akár több mint egy órán át tartó párzási szeánsza bénító mérgezéssel kezdődik, hogy a hímeket ne falják fel egyből az akár ötször nagyobbra növő nőstények.
A holdszonda leszállásának pillanatain túl a felszíni mélyfúró, a holdporszívó és a távolba hajított elektródák beüzemeléséről is készültek videók.
A kongói bonobók és a zambiai csimpánzok szocioszexuális viselkedése kétségtelenül az egyik legbékésebb módja a csoporton belüli konfliktusok kezelésének.
Tisztán matematikai kérdés: mikor készítették a kutyák passzivistái ezt a műalkotást? Épp most, vagy korábban?