Már az Antarktiszon is pusztulnak a madarak a H5N1 madárinfluenza miatt
Először mutatták ki a magas patogenitású H5N1 madárinfluenzát az Antarktiszon elhullott madarakban, amit a kutatók aggasztónak tartanak a helyi élővilágra gyakorolt lehetséges hatása miatt.
A kutatók 2024 novembere és 2025 januárja között 16 tengerimadár-fészkelőhelyet vizsgáltak az Antarktiszi-félsziget mentén, és 35 elpusztult halfarkast (ez egy sarkvidéki madárcsalád neve) találtak, amelyek közül 11 egyed mintái pozitívak voltak H5N1-re.
A halfarkasok különösen érzékenyek a vírusra, ugyanis táplálékparazita életmódot folytatnak, vagyis gyakran fertőzött tetemeket fogyasztanak. A chilei Antarktiszi Intézet a halfarkasok környékén elpusztult pingvinekről is beszámolt, ami fokozza a félelmeket, hogy a vírus gyorsan terjedhet a sűrű pingvinkolóniákon keresztül, amelyek a klímaváltozás miatt már most is veszélyeztetettek.
A H5N1 vírus 2020 óta terjed világszerte, pusztítva a legtöbb lakott földrész madárpopulációit. A járvány 2022 végén érte el Dél-Amerikát, ahol tengeri emlősök és madarak ezreinek pusztulását okozta, majd innen még délebbre jutott: 2023-ban az Antarktisztól 1500 kilométerre lévő Bird-szigeten is megjelent, az év végére pedig a jeges kontinens északi csücskén élő Adélie-pingvineken és antarktiszi kárókatonákon is találtak fertőzésre utaló jeleket.
Most, hogy a kontinensen is megerősített H5N1-es esetek vannak, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kis antarktiszi szigetek elszigetelt madárpopulációi a kihalás szélére kerülhetnek. Emellett a járvány további globális terjedésétől is tartanak, hiszen például Ausztráliában és Új-Zélandon még nem jelent meg a vírus, amely már emlősök és emberek körében is szedett halálos áldozatot. Az emberi fertőzések továbbra is ritkák, és tünetmentesek is lehetnek, de a vírus folyamatos körforgása magában hordozza a mutáció veszélyét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: