A világhírű hamisító, aki 1906-ban Hoffmann Elemérként született Budapesten, saját festményeivel vágyott a hírnévre, nevét mégis rendkívüli minőségű hamisítványai tették ismertté. 44 évvel a halála után egy minnesotai múzeumban megvalósult az álma: végre újra a saját nevében szignált műveiből rendeztek kiállítást.
Egy banán még a legdrágább amerikai szupermarketben is legfeljebb egy dollárba kerül, de egy galéria standján ugyanez a banán akár 150 ezer dollárt is érhet. Az Artportal alaposan körbejárja a csodabanánt.
Az idei Ars Electronica fesztivál befogadhatatlanul nagyra sikeredett, viszont számos olyan kérdést vetett fel, amely a következő években meghatározó lehet. Íme öt dilemma, amely azóta sem hagy nyugodni.
Klaus Littmann svájci galériás-kurátor fákkal ültette be a klagenfurti stadiont. Egyszerre találta el a jobb- és baloldali populizmusok kedvelt témáit: a stadionépítést és annak ellenzését, valamint a klímaszorongást. Mire jutott?
A hely leírható úgy, mint borzongást keltő tárgyak és valaha élő szervek gondosan válogatott gyűjteménye, de az intézmény célja messze nem merült ki ennyiben. Az Artportal Európa egyik legkülönösebb múzeumában járt.
Az Artportal művészeti magazin artportal: képző című előadás-sorozatára szóló ingyenes belépőt nyer az az olvasónk, aki a leggyorsabban megválaszolja kérdésünket. Szemüveget fel!
Az artportal: képző című előadás-sorozatának nyitányán a kortárs művészet közgazdasági sajátosságaival ismerkedhetett meg a közönség. A stílszerűen egy kortárs galériában rendezett eseményen Szoboszlai János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője vázolta fel a 3 milliárdos kortárs világpiacot mozgató gazdasági folyamatokat.
Jonas Staal holland művész projektje Donald Trump volt főtanácsadójának három évtizedet lefedő munkásságán keresztül elemzi, milyen szerepe volt a propagandaművészetnek abban, hogy a trumpi populizmus politikai valósággá váljon.
Budapesten tartott előadást Christina Varvia görög építész, a londoni székhelyű kutatócsoport tagja, amely politikailag kényes ügyeket rekonstruál a térelemzés módszereivel, hogy kérdőre vonja a hatalmat. Munkájukat a civil szféra és a művészeti világ ismeri el leginkább, pedig ők nem aktivisták, és nem is művészek.
Ismét botrányt keltett Artur Żmijewski lengyel képzőművész 1999-es videóműve, amelynek helyszíne egy egykori láger helyén működő holokauszt-múzeum gázkamrája. De miért került most újra elő ez a videó, és kicsoda Żmijewski, akinek művészi praxisát folyamatos, éles viták övezik?