Avi Loeb, a Harvard asztrofizikai kutatóintézetének (Smithsonian Center for Astrophysics) csillagásza ismét provokatív cikkel borzolta a szakemberek és az ufóhívők idegeit: a Scientific Americanben a héten megjelent írásában annak a lehetőségét veti fel, hogy a 2017-ben feldedezett, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező üstökös, az 'Oumuamua mesterséges eredetű jelvevő készülék, ami a Földre küldött adatgyűjtő egységek jeleit raktározza el.

Loeb nem először szólal meg az első ismert, a Naprendszeren kívülről érkezett aszteroida ügyében: a csillagászok közül ő vetette fel először, hogy az ‘Oumuamua mesterséges eredetű lehet. A professzor szerint az objektum nem lehetett aszteroida, mert ahhoz túl gyorsan és túl különös pályán mozgott, de üstökös sem, így szerinte egyetlen lehetséges magyarázat marad: az, hogy valamilyen idegen technikáról, vagy legalábbis annak maradványáról van szó.

A kutató először azt vetette fel, hogy egy napvitorlás érkezett a naprendszerünkbe, de ezzel nem győzte meg maradéktalanul a tudóstársadalmat: egyesek szerint egy Pluto-féle fagyott bolygóról letört darab lehet, mások szerint pedig a jelenlegi adatok alapján nem igazán lehet megmondani, hogy pontosan mi is az ‘Oumuamua.

Bármi lehet, UFO is

Ebből pedig, ahogy Molnár László csillagász is rámutatott a Qubiten megjelent cikkében, még nem következik, hogy idegen technikáról lenne szó: csak annyit lehet magabiztosan állítani, hogy nem tudjuk pontosan, mi is volt ez. Loeb – szokásához híven – már kevésbé óvatos: június végén várható a Pentagon elmúlt húsz év UFO-észleléseiről szóló összefoglalója, és az eddig kiszivárgott részletek alapján akadnak majd olyan jelentések benne, amelyek mindmáig azonosítatlan repülő tárgyakról vagy légköri jelenségekről szólnak. A nyilvánosságra hozott esetek mellett a New York Times szerint lesznek olyanok is, amelyek titkosítását nem oldják fel, és ez további reményt adhat az ufóhívőknek (mármint azoknak, akik várják is a kis szürke embereket), illetve további rettegnivalót a gyíkemberhívőknek, de az előzetes információk alapján a jelentésben nem lesz szó harmadik típusú találkozásokról, vagyis olyan eseményekről, amikor az ember saját szemével látott volna idegen lényt.

A feltáratlan hátterű, de rögzített esetekről viszont senki nem tudja pontosan, hogy mik is lehettek, így nem zárható ki, hogy valamelyik jelentés tényleg egy idegen civilizációval történő találkozásról szól. Loeb szerint az ‘Oumuamua felbukkanása és az elmúlt húsz év UFO- (azonosítatlan repülő tárgy) vagy UAP- (azonosítatlan légköri jelenség) észlelései közvetlenül összefügghetnek.

Napvitorlás, kémkeksz

Loeb szerint az első árulkodó jel az ‘Oumuamua alakja és mozgása: a gyorsulása és az, hogy távolodik a Naptól, szerinte arra utal, hogy napvitorlával közlekedik, az pedig, hogy a lapos test, amit a sajtó korábban kekszhez is hasonlított, időnként megfordul, pláne tervezettségről árulkodik.

A csillagász szerint már az is, hogy a Pentagon hajlandó kiadni egy UFO-jelentést, azt jelenti, hogy az amerikai kormány biztos benne, hogy legalább néhány jelenség Földön kívüli eredetű. Loeb azzal érvel, hogy hiába állította a Timesnak több forrás is, hogy az ismeretlen jelenségek hátterében inkább orosz és kínai hiperszonikus teszteket, illetve új drónfejlesztéseket gyanítanak, ha ez így lenne, az amerikaiak ezt sosem hoznák nyilvánosságra, mert az információ közzététele nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Ha nem a kínaiak vagy az oroszok voltak – folytatja –, akkor vagy földi, eddig ismeretlen jelenségekről van szó, vagy pedig földönkívüliekről. Mindkét eset azt jelenti, hogy ezeket az ügyeket tudósoknak kellene vizsgálniuk, nem pedig kormányhivataloknak és ügynököknek.

Azt Loeb is elismeri, hogy számos, eddig megmagyarázhatatlan jelenség valószínűleg természetes földi okokra vezethető vissza: Robert Sheaffer ufókutató szerint ez általában a fénytörés, az optika hibája, esetleg egy ismeretlen drón vagy a légkörbe visszaérkező űrszemét is lehet. De Loeb nem éri be ennyivel: úgy gondolja, hogy ha a jelentésben szereplő rejtélyes események közül akár csak egy is idegen eredetű, az ‘Oumuamua érdekes alakja és különös viselkedése is magyarázatot nyer.

Nem szereti a sci-fit

Mostani révedezésében Loeb szakít a napvitorla-elmélettel: szerinte az, hogy az ‘Oumuamua gyakran megfordul, és korongféle alakja van, alkalmassá teszi arra, hogy felvegye az idegen civilizáció Naprendszerünkbe küldött szondáinak jeleit. Szerinte az sem véletlen, hogy jóval korábban kezdődtek az ufóészlelések, mint ahogy a csillagközi vendéget észlelték volna a csillagászok, az idegenek ugyanis talán már korábban teleszórták szondákkal az élhetőnek vélt bolygók környékét, az ‘Oumumua pedig azért érkezett, hogy összeszedje az általuk begyűjtött információkat.

Loeb elismeri, hogy ez inkább tűnik sci-finek, mint tudományos elméletnek, de azt is hozzáteszi, hogy egyébként utálja a science fictiont, mert általában nem tartja fizikailag megalapozottnak, ez az elmélet viszont a jelenlegi adatok alapján lehetségesnek tűnik. Azt is hangsúlyozza, hogy még ha csak gondolatkísérletről is van szó, az ‘Oumuamua arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes az ehhez hasonló jelenségeket alaposabban, tudományos eszközökkel megvizsgálni, és nem szabad kizárni az intelligens eredetről szóló magyarázatokat sem.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: