Kétszer annyi gerinces faj élhet a Földön, mint eddig tudtuk
Amit eddig alfajnak hittünk, lehet, hogy teljesen külön faj. A rejtett biodiverzitás a természetvédelem céljait is felülírhatja.
Amit eddig alfajnak hittünk, lehet, hogy teljesen külön faj. A rejtett biodiverzitás a természetvédelem céljait is felülírhatja.
A halászati tilalom 2021-es bevezetése viszonylag gyors eredményeket hozott, de a világ harmadik leghosszabb folyójának élővilága még mindig nagyon sebezhető.
A felfedezés jól mutatja, hogy a még viszonylag alaposan kutatott élőhelyek is tartogathatnak meglepetéseket, ahogy azt is, hogy még azok a fajok is védelemre szorulnak, amelyeket még nem fenyeget a kihalás veszélye.
Ha nem is teljesen úgy, mint a Jurassic Parkban.
A kihalás szélén álló kritikusan veszélyeztetett faj vadon élő populációja a szigorú védelemnek köszönhetően megháromszorozódott az elmúlt évtizedben.
Az idei tudományos felmérés azt mutatja, hogy a folyó halállománya változatos és jó általános egészségi állapotnak örvend.
Az IUCN a napokban frissítette a Vörös Listát.
A nagymacskák maradványai alapján úgy tűnik, hogy az egykor elterjedt ragadozó közelebbi rokonságban állt a szaharai gepárddal, mint az ázsiaival. A felfedezés segíthet az Arab-félszigetről mára kipusztult csúcsragadozó visszatelepítésében.
A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül 2025 májusában Magyarország az elsők között ratifikálta azt a megállapodást, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
A szárazföldi ökoszisztémákhoz elengedhetetlen mikorrhiza gombák legnagyobb fajgazdagságú régióinak 90 százaléka ma természetvédelmi területeken kívül esik. Kutatók szerint ezen sürgősen változtatni kell.
„Belegondolni is hátborzongató, hogy a YouTube-videókon egy egykor élt faj utolsó példányai láthatók. Mászkálnak, párzanak, táplálkoznak, mit sem sejtve.”
A kizárólag a püspökfürdői Pece-tóban honos vízicsiga eltűnése mint cseppben a tenger mutatja meg, hogy mit jelent egy ökoszisztéma visszafordíthatatlan összeomlása.
A gerinces dögevők 36 százaléka veszélyeztetett, ami nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a nagytestű fajok állományának csökkenésével az opportunista dögevők jutnak előnyhöz.
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján csak elvétve szerepelnek gombák, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van velük: azok közül a fajok közül, amelyeket vizsgáltak, minden harmadik veszélyben van.
A 114 ENSZ-tagállam által aláírt biodiverzitási megállapodás szerint 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.