Ismert, hogy Steven Spielberg 1993-as Jurassic Park című hollywoodi örökzöldjében, illetve Michael Crinchton három évvel korábban megjelent (magyarra először Őslénypark címmel lefordított) regényében úgy sikerül „feltámasztani” a dinoszauruszokat, hogy a fosszilizálódott szúnyogokból nyerik ki a DNS-t a klónozáshoz. Egyes vélemények szerint a biodiverzitásnak talán jót tenne, de egyáltalán nem biztos, hogy etikus volna dinókat klónozni, ám a vérszívókból nyert DNS alapján történő ökológiai rekonstrukció egyáltalán nem ördögtől való elképzelés.

Az ausztrál Connect Sci tudományos portál beszámolója szerint a Floridai Egyetem entomológusai a közép-floridai szúnyogmintákból a régió teljes gerinces ökoszisztémáját fel tudták térképezni. Akadt olyan rovarpéldány, amelynek szervezetéből 86 különböző gerincesfaj örökítő anyagát is ki lehetett mutatni.

A Scientific Reports folyóiratban közölt tanulmány szerint a kutatók több tízezer szúnyogot gyűjtöttek a DeLuca Rezervátum területén, és több mint 2000 rovar vérmintáját elemezve szekvenálták az ott élő emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek DNS-ét.

Az ugyanebben a folyóiratban közölt másik tanulmányuk szerint a módszer a terepi megfigyeléseknél jóval pontosabban teszi lehetővé a gerincespopuláció egzakt felmérését, sűrűségének aktuális meghatározását – főleg a szúnyogoknak kedvező csapadékos időszakokban.