Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
2008 óta fokozódik a Nap aktivitása. Egy friss kutatás szerint emiatt a napviharok gyakoriságának növekedésére lehet számítani, amik megzavarhatják az áramellátást és veszélyeztethetik a navigációs és kommunikációs műholdakat.
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Egy friss kutatás szerint hatalmas vulkánkitörések alapozhatták meg a Föld szinte teljes eljegesedését a Stuartian időszakban. Ez ismét azt mutatja, hogy bolygónk éghajlata nagyon érzékeny a légköri szén-dioxid-szint változására.
Kedden több keleti parti városban, köztük New Yorkban 38 Celsius-fok fölé kúsztak a hőmérők. Magyarországon csütörtökön tetőzhet a hőség, 39 fokkal.
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
A Nagyváradi Egyetem kutatói 16. századi beszámolók alapján rekonstruálták, hogyan védekeztek az erdélyiek a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok ellen.
2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.