Évezredes trend fordult meg: a sarkvidéki tundra már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni

A sarkvidéki tundra már több szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt bocsát ki, mint amennyit elnyel, így egy több évezredig tartó trend fordult meg. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet tehát teljesen megváltoztatta az északi ökoszisztéma bolygóra gyakorolt hatását, hiszen míg az eddig a Föld lehűlését segítette elő, most további felmelegedéshez járul hozzá – írja a New Scientist.

Mindez a massachusettsi Woodwell Klímakutató Központ friss tanulmányából derül ki, amelyben a kutatók megbecsülték a szárazföldi szénáramlás átlagos mértékét 2000 és 2020 között, az északi-sarkvidéki erdős tajgán és az északabbra fekvő erdőtlen tundrán.

Miközben az Északi-sarkvidék egészét tekintve azt találták, hogy az továbbra is nettó szénnyelő marad, a sarkvidéki tundra gyorsabban melegszik a délebbre fekvő boreális erdőknél, és évente már átlagosan mintegy 60 millió tonnával több szenet bocsát ki, mint amennyit tárolni képes. Bár a kutatóközpont munkatársa, Brendan Rogers szerint ez globális szinten nem számít olyan hatalmas mennyiségnek, a trendek megfordulása az, ami aggasztó.

Temető az olvadó szibériai tundrán
photo_camera Eszkimótemető a Yukon folyó deltájánál olvadó alaszkai tundrán Fotó: MARK RALSTON/AFP

A tundra a vizsgált húsz év alatt ugyan ingadozott a szén-dioxid-elnyelő és a nettó kibocsátó szerep között, de a kutatók szerint a tendencia egyértelmű, és a további felmelegedéssel a kibocsátás várhatóan csak még tovább növekszik. Az adatok azt mutatják, hogy 2020 óta sorra döntik a szén-dioxid- és metánkibocsátási rekordokat a sarkvidéki mérőállomások.

A felmelegedés alapvetően összetett hatást gyakorol a szénkörforgásra, hiszen a melegebb hőmérséklet és a magasabb légköri szén-dioxid-szint bizonyos esetekben fokozza a növényzet növekedését, így a területek több üvegházhatású gázt képesek elnyelni, de ugyanakkor az erdőtüzek súlyosbodásával és a permafroszt olvadásának elősegítésével egy ponton túl növeli is a kibocsátásokat.

A kutatók szerint az átlagnál jobban melegedő sarkvidéki területek változásának nagyságrendjét a felmelegedés minden töredékfoka befolyásolja, ezért mindent meg kell tenni a kibocsátások csökkentéséért és a globális felmelegedési trendek visszafordításáért.