A világban már egy ideje nem nő tovább az élelmiszerek ára, miközben Magyarországon még mindig száguld az infláció. Az Eurostat adatai szerint 2022 augusztusában a kenyér inflációja toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszer-infláció.

A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami a második legrosszabb az EU-ban, Bulgária után. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.

Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Ezek közül emelünk ki ötöt:

• rossz intézményrendszer: a különböző állami és nem állami intézmények nem kommunikálnak jól, és ez az egész ágazat hatékonyságát rontja;

• rossz a fizikai infrastruktúra: nincsenek jól kiépített vízi és vasúti útvonalak a logisztikához;

• rossz a makrogazdasági környezet: a régió országainak többsége például a magyarországinál alacsonyabb élőmunkaterhekkel, kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, mérsékeltebb hatósági díjakkal, stb. tud termelni;

• gyenge az ágazatban lévő humántőke: a jelenlegi mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer nem felel meg a modern piaci igényeknek;

• az élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő vállalatok tömeges megjelenése, a szuper- és hipermarketek térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, és ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.

Jámbor megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor a Qubit megkeresésére elmondta: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a coviddal és az orosz-ukrán háborúval járó válságok sokkal inkább érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami ez meg is látszik a magyar mezőgazdaság működésén és így az élelmiszerárak emelkedésén.

Beszédes ábrákon a következmények

2021-ben Magyarországon volt szinte a legolcsóbb a termőföld az EU-ban. Míg itt egy hektár termőföld átlagosan 5200 euróba került, Lengyelországban például majdnem 11 000 euróba. Ezek az árak nemcsak azt tükrözik, hogy önmagában mennyire jó a föld termőképessége, hanem azt is, hogy mennyi értéket lehet rajta megtermelni, ami már függ az infrastrukturális, technológiai, makroökonómiai környezettől is. Ahol pedig nem lehet sok értéket előállítani a földből, ott nem is ér sokat.

Ha pedig egy ágazat nem termel hatékonyan, akkor csak drágán képes előállítani jó minőségű termékeket, és ez látszik is a legfrissebb mezőgazdasági árakon. 2015 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között az agrártermékek ára Magyarországon 221 százalékkal nőtt, és ezzel elsők vagyunk az unióban. Az olyan kifejezetten hatékonyan termelő országokban, mint például Hollandia, az árak jóval szerényebben emelkedtek. Jámbor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a trend a csatlakozáskor meglévő árkülönbözetek eltüntetéséről is szól, ami a közös piac szükségszerű következménye. Csakhogy hiába közelednek egymáshoz az árak, ha a termelésben nem tudunk versenyezni, nem lesz elegendő mennyiségű és minőségű magyar agráralapanyag és feldolgozott termék.

Az alacsony hatékonysággal működő ágazatokban az ágazatban dolgozókra jutó hatékonyságot is nehéz fokozni. Egy dolgozó egy munkaóra alatt sokkal többet tud termelni ott, ahol megfelelő az infrastrukturális, logisztikai, gazdasági környezet. Ha öntözőcsatornák segítségével, nagy szakmai tudással, kevés energia befektetésével lehet jó minőségű, akár vegyszermentes termékeket előállítani, akkor egy munkaóra alatt sokkal nagyobb érték jön létre, mint ha öntözetlen, nem jól kezelt földeken energiapazarló, elavult gépekkel próbálunk termelni. Sajnos az látszik, hogy az egy munkaórára eső értékteremtés Magyarországon 2022-ben sem tudott növekedni.

Ez azért is kifejezetten súlyos probléma, mert a megemelkedett áraknak mindenféle fejlesztés nélkül is magukkal kellett volna húzniuk az egy munkaórára eső megtermelt értéket. Hiszen ha 2020-ban egy munkaóra alatt 10 kg burgonyát lehetett megtermelni, az akkor még csak 1000 forintot ért, míg ha ma is csak ugyanennyit lehet egy óra alatt megtermelni, az már 4000 forintot. Valószínű tehát, hogy az ágazat idén jóval kevesebbet tudott produkálni, mint 2020-ban. Persze ennek a csökkenésnek egy része magyarázható az euró-forint-árfolyam változásával is, de a tisztán forint alapon számoló KSH 2021-es jelentése szerint is az a helyzet, hogy 2019 óta folyamatosan csökken a magyar mezőgazdaság által előállított termékek értéke. Igaz, 2022 a súlyos aszály miatt kifejezetten katasztrófálisra sikerült. Ez pedig azt jelenti, hogy idén a mezőgazdaság a szokásos munkaidő-ráfordítás mellett is csak jóval kevesebb alapanyagot volt képes megtermelni, mint korábban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: