Az élelmiszer-alapanyagok világpiaci ára gyakorlatilag nem változik, Magyarországon viszont megállíthatatlannak tűnik az áremelkedés
Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette pénteken az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon októberben 40 százalékos volt az élelmiszerár-emelkedés, és az előző hónapokat elnézve nem látszik, hogy fordulat állna be a trendben. A novemberi adatokat még nem adta ki a KSH.
A nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását követő FAO élelmiszerár-index valamelyest alacsonyabban zárt novemberben, mint az előző hónapban, és alig haladja meg a tavaly novemberi szintet. Az adatok alapján a FAO árindexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és világszinten is növekednek az élelmiszeralapanyag-készletek, ami szintén hozzájárul az árindex csökkenéséhez. A magyarországi élelmiszerár-index mozgására azonban a jelek szerint ennek semmi hatása.
A FAO közleménye szerint a gabonafélék árindexe 1,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3 százalékkal nőtt. A növényi olajok árindexe 2,3 százalékkal drágult novemberben, és drágult a pálma- és szójaolaj, a repce- és napraforgóolaj ára viszont csökkent.
A tejtermékek árindexe 1,2 százalékkal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt – írta a FAO.
A húsfélék FAO-féle árindexe 0,9 százalékkal zsugorodott egy hónap alatt, miután a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően csökkent a marhahús nemzetközi ára, és erre még jobban ráerősített a Brazília által fűtött kínálati piac, ellensúlyozva a Kínában mutatkozó erős keresletet. Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja miatt a cukor árindexe 5,2 százalékkal ugrott meg november során – olvasható a FAO közleményében.
Bár a FAO élelmiszerár-indexe közvetlenül nem hasonlítható össze a KSH által kiadott élelmiszerár-változásokkal (a FAO a 2014-2016-os időszakot tekinti bázisértéknek, és az adott havi változásokat az előző hónaphoz viszonyítja, míg a KSH az előző év azonos hónapját tekinti bázisértékének), az kiolvasható az adatokból, hogy a magyar élelmiszerár-drágulást jelenleg nem az élelmiszer-alapanyagok globális árváltozása mozgatja.
Magyarországon 2021 októberéhez képest a liszt ára 11 százalékkal nőtt, a kenyéré viszont 81 százalékkal, ami szintén azt jelzi, hogy nem az alapanyagok drágulása okozza a brutális élelmiszerár-emelkedést. A marhahús ára a tavalyi év ugyanezen időszakához képest októberben 46,5 százalékkal, a csirkehúsé pedig 46,7 százalékkal emelkedett. Az étolaj ára 4,4 százalékkal, a tejé 47,3 százalékkal, a sajtoké 74,7 százalékkal, a vaj ára 71 százalékkal nőtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: