A zenei közeg alapvetően befolyásolja, hogy az emberi agy miként észleli és értelmezi ugyanazt a ritmusképletet, állítja a Nature Human Behaviour folyóiratban most megjelent tanulmány.
Egy amerikai kutatás résztvevői rendre nagyobb termetűnek nézték a 91-es játékost, mint a 19-est, pedig ugyanarról a rajzról volt szó.
A Magyar Csillagászati Egyesület éves táborában idén elmaradt az eső, így a tarjáni Baglyas Parkban sátrazó résztvevők a Napot, a Tejutat és az Androméda-galaxist is gond nélkül megfigyelhették.
A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.