Az AI-szabályozással foglalkozó Inyoung Cheong jogi, antropológiai és etikai oldalról is tanulmányozta a kérdést, és arra jutott, hogy a gép nem tud hozni se apóst, se anyóst, úgyhogy nem kell ezt erőltetni.
Milyen etikai alapon ítéljük meg a halak szenvedését, az ökoszisztémák átalakítását, magát a rekreációs horgászatot? Okozhatunk-e szenvedést egy élőlénynek pusztán azért, hogy magunkat szórakoztassuk? Aki válaszol: Bárdos Dániel filozófus, aki maga is horgászik.
Vannak alternatíváik, használjuk is őket, de az állatkísérleteket ma még nem tudjuk teljesen kiváltani.
Neurobiológusok arra figyelmeztetnek, hogy az öntudat kutatásában bevett kísérleti eljárások nem képesek világos különbséget tenni a szubjektív élmények és az általános információfeldolgozás között.
A katolikus egyházfő a hagyományokkal szakítva maga mutatta be első enciklikáját, amelyben a deepfake-ek, az autonóm fegyverek és a munkahelyeket érintő technológiai fenyegetések ellen is felszólal. A vatikáni bemutatón az egyik legnagyobb AI-cég, az Anthropic alapítója is részt vett.
Mik az állatkísérletek korlátai? Miért nehéz objektíven mérni a fájdalomcsillapítók hatását? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Évek óta lehetett tudni, hogy azt a tudományos cikket, amely szerint a Roundup nevű gyomirtó nem rákkeltő, a Monsanto emberei írták. Mégis csak most vonta vissza a lap, amely leközölte.
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
Egy friss kutatásban a jelentkezőknek kockával kellett dobniuk, és jelenteniük kellett az eredményt. Ha embernek jelentettek, többnyire őszinték voltak, ahogy megjelent az AI, megkezdődött a sunnyogás.
Több mint 100 kutató, szakember és gondolkodó hívja fel a figyelmet arra, hogy ideje rendbe tenni a technológia erkölcsi kérdéseit, mielőtt túl késő lenne. Öt pontba szedték a legfontosabbakat.
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
A szexuális bűncselekményekért elítélteket a világ számos országában vetik alá gyógyszeres kezelésnek, hogy csökkentsék libidójukat. Az elmélet jól hangzik, a gyakorlat ezer sebből vérzik.
Elvárhatjuk-e, hogy az emberek higgyenek a tudománynak és bízzanak benne, ha maguk a tudósok a tőlük elvárható elvek ellenében cselekednek? Tuboly Ádám írása a tudománykommunikáció etikájáról.
Hogyan teheti megkülönböztethetetlenné a valóságot a képzelettől, és miként rombolhatja szét a társadalmak működését a mesterséges intelligencia? És hogyan kellene mielőbb felkészíteni magunkat a poszt-AI világra? Tristan Harris, a Google volt tervezésetikai szakértője és Aza Raskin interfésztervező előadása.