Nyolcéves korában 100-ból 15 szegény gyerek arra ébred Magyarországon, hogy nem kap levegőt
Számottevően magasabb a társadalom pereme közelében élő gyerekek körében az asztmások száma Magyarországon: százból tizenöt szegény gyerek ébred nyolcéves korában arra éjszaka, hogy fuldoklik és nem kap levegőt, zihál és sípol a tüdeje, szemben a leggazdagabbak arányával, ahol százból mindössze három gyereket érint az a probléma, hogy asztmás.
Ezt a képet Kertesi Gábor, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója festette fel az április 15-én tartott Szegénység – Folyamatok, közelképek, szakpolitikák című szakmai konferencián, ahol arról beszélt, milyen társadalmi különbségek észlelhetők a magyarországi gyerekek krónikus légúti megbetegedéseiben, és milyen lehetőségei vannak a beavatkozásra a társadalompolitikának.
Asztma: elhanyagolt téma, életre szóló következmények
Kertesi és munkatársa, Hajdu Tamás kutatásukban elsősorban a krónikus légzőszervi betegségekre koncentráltak, és adataikat két forrásból nyerték. Egyrészt a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2017-es Országos Gyermek-légúti felmérés (OGYELF) eredményeit használták, amelyet a 3. évfolyamos (8-10 éves) gyermekek szülője tölt ki (ez 60 ezer gyermekre vonatkozó adatokat jelent), másrészt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adminisztratív adatait használták. A két adatbázisból a kezelt és a kezeletlen esetek száma is kiderült – ezeket a jövedelemre vonatkozó adatokkal egészítették ki.
A krónikus légzőszervi megbetegedések gyakran fordulnak elő a gyerekek körében, és következményeik egy életre szólnak, mivel általában nem gyógyíthatók, bár gyógyszeres kezeléssel kordában lehet tartani őket. A kutatók a krónikus légzőszervi betegségek közül a krónikus hörghurut (bronchitis) esetén nagyon hasonló mintázatokat találtak, mint az asztmánál, az allergiát pedig kihagyták az elemzésükből, mert a lakossági kikérdezéses adatokból nehezen lehetett azonosítani, így elsősorban az asztmára koncentráltak.
Magyarországon a 18 év alattiak és a felnőttek körében is évről évre nő az asztmások száma: a KSH adatai szerint 2005-ben tízezerre 287 asztmás gyerek jutott, míg 2017-ben már 633; a felnőtteknél 2001-ben még tízezerre 141 eset jutott, míg 2021-ben már 531.
Kertesi elmondta, a betegség kialakulásában és a tünetek súlyosságában genetikai tényezők és környezeti kiváltó okok (triggerek) kombinációja játszhat szerepet. A genetikai háttérről elmondta, hogy akinek az egyik szülője asztmás, ott 25 százalékos a betegség öröklődésének valószínűsége, míg ahol mindkét szülő az, ott ez az esély eléri az 50 százalékot. A kutató szerint gyermek-légúti felmérésből a genetikai tényezők egy része is kiderülhetett volna, de ehhez a válaszokat nem találták elég részletesnek.
Szívják magukba a rossz levegőt
Az asztmát esetlegesen kiváltó és az azt súlyosbító környezeti tényezőket, mintegy negyven változót (levegőszennyezés, passzív és aktív dohányzás vagy például a 0-2 éves kor közötti vírusos és bakteriális eredetű légúti fertőzések), nagyon szépen végig tudták nézni, és ezekhez jövedelmi szinteket is tudtak kapcsolni.
Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas társadalmi különbségek vannak a gyerekkori asztmatünetek prevalenciájában: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut. Ehhez a jelenséghez a kutatók szerint a levegőszennyezésből adódó kockázatok 20 százalékban, míg a csecsemő- és kisgyermekkori légzőszervi kockázatok 14-17 százalékban járulnak hozzá.
A kültéri levegőszennyezés esetén korábban mi is megírtuk, hogy Magyarországon átlagosan kilenc hónappal rövidíti meg a várható élettartamot a szennyezett levegő, és korábban Lehoczky Annamária éghajlatkutató azt mondta, a szilárd tüzelés, főképp a helytelen változata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magyarországi átlaghoz képest további két hónappal rövidíti meg az emberek életét az Air Quality Life Index mérései alapján. Kertesi és Hajdu most azt is kimutatták, hogy a környezetszennyező fűtés a gyerekkori asztma prevalenciáját is jelentősen megnöveli.
Nem csupán a kültéri levegőszennyezés növeli azonban a betegség kialakulásának és súlyosbodásának kockázatát, hanem az is, hogy beázik-e, nedvesedik-e, esetleg penészedik-e a lakás, ahol a gyermek lakik, és hogy a háztartáson belül milyen főzési módot, hagyományos szén- vagy fatüzelésű tűzhelyeket vagy villanytűzhelyet használnak-e. Kertesi szerint az elavult tűzhelyeket érdemes lenne nagyszabású program keretében lecserélni, ahogy azt a 2010-es években ezt Kína Hopej tartományában megtették. A szén- és fatüzelésű tűzhelyeket 1,09 millió háztartásban PB-gázzal, 0,14 millió háztartásnál villanytűzhellyel helyettesítették, aminek hatására a légszennyezettség mérésére szolgáló levegőben szálló finompor (PM2,5) átlagos koncentrációja a 2017-es 51 mikrogrammról 2022-re 28 mikrogrammra esett vissza.
A legszegényebb várandós anyáknak több mint a harmada, a leggazdagabbak kevesebb mint 5 százaléka dohányzik
A másik kockázati tényező, a csecsemő- és kisgyermekkori légzőszervi kockázatok esetén Kertesi kitért arra, hogy mekkora különbségek vannak a dohányzás előfordulásában a szegény és a gazdag családok között: míg a legszegényebb várandós anyáknak több mint egyharmada rendszeresen cigarettára gyújt, ez az arány kevesebb mint 5 százalék a legtehetősebbeknél.
Kertesi szerint érdemes lenne a jövedelem vagy védőnői környezettanulmányok alapján célzott várandósgondozási programmal csökkenteni a várandósok körében a dohányzást és támogatni a szoptatást, ha ez lehetséges. Ezen túl a kutató a kisgyermekkori RS-vírus elleni védőoltás beadatását vetette fel, amelyet a súlyos alsó légúti fertőzések megelőzésére ajánlanak az orvosok nálunk koraszülött és kissúlyú csecsemők esetén. Ez 2024 ősze óta már ingyenesen jár Írországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban minden várandós anyának és csecsemőnek.
Nálunk az alacsonyabb jövedelműek körében azonos tünetek mellett 20 százalékkal kisebb eséllyel diagnosztizálnak valakit asztmával, mint a felső három jövedelmi kvintilisben átlagosan, aminek oka az lehet, hogy a szegényebb családok kevésbé használják az ellátórendszert, így Kertesi szerint az 5-6 éves gyerekeket célzottan kellene szűrni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Térképen Európa legrosszabb levegőjű városai – köztük Győr, Szeged és Budapest
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
Magyarországon átlagosan kilenc hónappal rövidíti meg az élettartamot a légszennyezés
A globális népesség 99 százaléka olyan területen él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértékeket. Magyarország nem lóg ki a sorból, sőt.
