Jéghideg tengervízzel fűtenék a háztartásokat Helsinkiben

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A Balti-tenger mélyének jéghideg vizét használná fel a háztartások fűtésére Finnország fővárosa – írta hétfőn a G7. A valószerűtlen erőforrással Helsinki az olyan európai országok és nagyvárosok mellé sorakozik fel, amelyek igyekeznek minél hamarabb és lehetőleg megújuló erőforrásokkal kiváltani az Oroszországból importált földgázt és kőolajat. 2020-ban az Eurostat adatai szerint a finn földgázimport több mint 60 százaléka érkezett Oroszországból.

A Bloomberg cikke szerint Helsinki spanyol közreműködéssel egy 17 kilométeres, víz alatti alagutat épít, hogy a tengerfenék közelében férjen hozzá a 2 Celsius-fokos vízhez, majd a háztartások fűtéséhez elegendő hőt hőszivattyúk segítségével állítja elő. A rendszer hőszivattyúit atomenergiából és megújuló energiaforrásokból származó árammal működtetnék. Ezek 1,5 Celsius-fokos hőt vonnak ki a tengervízből, amelyet azután egy másik, kilenc kilométer hosszú alagúton engednek majd vissza a tengerbe. Az így kinyert, összegyűjtött hőt úgy kezelik, hogy elérje a 80-95 Celsius-fokot, és így alkalmassá váljon arra, hogy beengedjék a távfűtési rendszerbe. Számításaik szerint ezzel a módszerrel a finn főváros akár 40 százalékának fűtéséről is gondoskodni tudnak a jövőben.

Helsinkiben jelenleg fosszilis energiahordozókra, elsősorban földgázra támaszkodó távfűtéses rendszerrel oldják meg az otthonok fűtését. Tavaly a város távfűtéssel előállított hőmennyiségének több mint 75 százalékát tették ki a fosszilis tüzelőanyagok. Kiegészítő hőforrásként azonban a város már évekkel ezelőtt elkezdte használni az adatfeldolgozó központok, szerverparkok és egy jégpálya hulladékhőjét is.

Az orosz energiafüggőségtől való elszakadás mellett a tengervíz hőjét használó, gyakorlatilag egy 500 megawattos erőművet jelentő projekt kulcsfontosságú lépés lenne ahhoz is, hogy 2030-ra a város elérje a karbonsemlegességet. 

Viszont rövid távon, a következő 1-2 évben még garantáltan nem tudnak számolni a mélytenger vizének energiájával a finnek. A 400 millió eurós projekt a következő két évben még biztosan fejlesztési fázisban lesz, az építkezés pedig további 5 évet vesz igénybe. A technológia ugyanakkor nem teljesen újkeletű, kisebb városokban már Alaszkában és Norvégiában is használják a hőszivattyúk és a tengervíz kombinációját fűtésre, a helsinki erőmű lenne azonban a világ legnagyobb efféle projektje. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: