Magyar kutatók fejlesztése pontosítja a génszerkesztési technológiát
A Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoportjának fehérje-variánsa jelentősen bővíti az elérhető célpontok körét.
genomika
A modern ember a neandervölgyiek és gyenyiszovaiak mellett más ősi emberfajokkal is kereszteződött
A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerzői két eddig nem ismert ősi Homo nemzetséghez sorolt fajtól örökölt régiókat azonosítottak az emberi genomban.
Már azelőtt a kihalásra szélére sodródtak a koalák, hogy pusztítani kezdtük volna őket
Ausztrália természeti és klimatikus viszonyait drasztikus sebességgel megváltoztató tektonikus folyamatok 100 ezer éve egyszer már majdnem lezárták az erszényes emlősfaj evolúcióját.
A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
A neandervölgyiek és a modern ember hatalmas területen keveredhetett egymással
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
A laktóztolerancia genetikai kulcsát Dél-Ázsiában találták meg a Berkeley kutatói
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
Városi vaddisznók, önszelídítő rókák és mosómedvék: egyre jobban alkalmazkodnak a vadállatok az emberi környezethez
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.
60 ezer éve hajózva hódíthatta meg az ember Ausztráliát és Új-Guineát
A régészeti leletek mellett ezt bizonyítja a régióból származó 2456 mitokondriális genom elemzésével felrajzolt családfa, amely alapján a népvándorlási útvonalak is rekonstruálhatók.
Tudósok szavaznak arról, hogy a génmódosítással visszahozott kihalt állatokat szabadon engedhessék-e
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
Megtalálták, hogy milyen genetikai módosulás tette lovagolhatóvá a vadlovakat
A lovak háziasítása meglepően későn zajlott le, és egy francia archeogenetikus vezetésével most rájöttek a folyamat szelekciós kulcsára.
A légszennyezés miatt lehet egyre több nemdohányzó tüdőrákos beteg
Egy friss genetikai kutatás szerint minél magasabb a légszennyezettség egy adott régióban, annál több daganatképződést elősegítő mutációt rejtenek a nemdohányzó tüdőrákos betegek sejtjei.
Kínában bebörtönözték, most Trump Amerikájában kaphat második esélyt a génszerkesztett babákat létrehozó „őrült tudós”
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
Megvan, hogy miért élnek 400 évig a grönlandi cápák
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
A fotoszintézis hatékonyságát felturbózó gént azonosítottak amerikai kutatók
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Kiderült, hogy rendszeresen ettek-e embert a rettegett tsavói oroszlánok
A 19. század legvégén kilőtt hímek még életükben megsérült fogzománca alól előkerült szőrszálak genetikai elemzése a legendákat igazolta.