Október elején ünnepelte egyéves születésnapját két, génmódosítással visszahozott óriásfarkas. A faj ugyan 10 ezer éve kihalt, de egy texasi biotechnológiai vállalat, a Colossal Biosciences 2024 októbere óta összesen három génmódosított egyedet hozott létre, szürke farkasok génmódosításával. Bár tudományos szempontból jelentős előrelépésnek számít a kísérlet, a világ egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szavazást tervez indítani a génmódosított élőlények szabadon engedésének ideiglenes tiltásáról – írja a Washington Post.

„A pénzeket olyan természetvédelmi stratégiákra kell fordítani, amelyekről tudjuk, hogy működnek, nem pedig arra, hogy olyan állatokat próbáljunk visszahozni, amelyek már nem léteznek” – mondta Joann Sy, a párizsi székhelyű Pollinis természetvédelmi szervezet tudományos tanácsadója, amely a moratórium létrehozásának fő támogatója. Bár a Colossal beismerte, hogy az óriásfarkas elnevezés nem pontos, mert valójában génmódosított szürke farkasokról van szó, a kritikus tudósközösség szerint beláthatatlan következményekkel járhat, ha a módosított állatokat visszaengedik a vadonba.

Az áprilisban bemutatott génmódosított óriásfarkasoknak 14 génjét változtatták meg, amitől vastagabb bundájuk és erősebb izmaik lesznek, illetve hasonlítanak a kihalt példányokra. Ugyanakkor Susan Lieberman, a vadon élő állatok védelmével foglalkozó társaság (Wildlife Conservation Society) nemzetközi politikáért felelős alelnöke szerint „még ha valóban létre is hozták a fajta pontos mását, nincs természetes élőhelye, nincs ökoszisztémája”.

Ugyanakkor Ryan Phelan, a Revive & Restore nevű, biotechnológiai kutatásokat támogató állatvédő nonprofit szervezet, a Revive & Restore társalapítója szerint a génmódosítás eljárását természetvédelmi projektekre és kihalás szélén álló fajok megmentésére is lehetne alkalmazni. Szerinte például a „korallzátonyok sürgősen segítségre szorulnak”, amire a génmódosítás eszköze jelenthetne megoldást.