A tudósok gyerekeknek szánt életrajzai elveszik a kedvüket a tudománytól
Egy friss amerikai kutatás szerint a könyvek nagy része csak megerősíti a már meglévő sztereotípiákat.
Egy friss amerikai kutatás szerint a könyvek nagy része csak megerősíti a már meglévő sztereotípiákat.
Létezik-e a McDonald’s? Van-e valódi értéke a pénznek? Miért faljuk fel az összes csokit, ami a kezünk ügyébe akad? Mi köze van mindennek a neandervölgyiekhez? A világhírű izraeli történész nem szokványos történelemkönyv-sorozata rendhagyó módon mutatja be a Homo sapiens sikertörténetét.
Farkas Róbert író és grafikus a gyerekeknek szóló tudománykommunikáció egyik magyarországi úttörője. Új könyvét 12 és 10 éves recenzorokkal együtt olvastuk el: szédületes kalandokra, popkulturális utalásokra, kemény iskolakritikára és természetesen tudományos tényekre bukkantunk.
Hatvan éve jelent meg magyarul Lazar Lagin szovjet író ifjúsági regénye, a Volka és a varázsló, amiből kiderül, hogy a pionír nem ismer lehetetlent, és a kiváló szovjet oktatási rendszerre támaszkodva még egy négyezer éves dzsinnből is képes homo sovieticust, sőt, rádióműszerészt faragni.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
Hiába mondta meg kerek-perec Madách Imre, hogy a nők semmirekellő dilettánsok, Hugonnai Vilma nem hagyta annyiban a dolgot. Az első magyar orvosnő életéről most jelent meg gyerekkönyv, de a legdurvább részletek kimaradtak belőle.