A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
Vannak civil szervezetek, amelyek visszautasítják a LiveJasmin alapítójának támogatását, mások szerint viszont még az ördöggel is le szabad paktálni, ha a gyerekek védelméről van szó. De amikor a Gattyán Alapítvány nemrég felvételét kérte a 35 szervezetet tömörítő Gyermekjogi Civil Koalícióba, kikosarazták.
Gyermekvédelmi gyámok és a hazai gyermekvédelmet kívülről-belülről jól ismerő szakemberek, egykori szakszolgálati vezetők szerint a kormány új törvényjavaslata tovább mélyíti a hazai gyermekvédelem amúgy is régóta fennálló válságát.
Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
Belehalt sérüléseibe az a kétéves kisfiú, akihez március elején hívtak mentőt, miután a sérüléseit vizsgáló orvos súlyos bántalmazásra utaló nyomokat fedezett fel rajta. Mint kiderült, a fiú nevelőszüleit korábbi foglalkoztatói bántalmazás gyanúja miatt bocsátották el. Hogy bízhattak rájuk újabb gyerekeket? Egy kelet-magyarországi gyerekvédelmi gyámot kérdeztünk a rendszerszintű problémákról.
„Belebújunk a színvakságba, hogy mindenkivel ugyanúgy bánunk”, mondja Darvas Ágnes szociológus, miközben az anyagi okokból kiemelt gyerekek zöme roma családból származik, és többségük soha többé nem kerül haza a rendszerből.
Évente több ezer pár vár egészséges és fehér babára, csakhogy az örökbe adható gyerekek nagy része nem ilyen. Érthetetlenül sok idő telik el az örökbe adhatóságtól az örökbefogadásig, a 6 év feletti gyerekek pedig legfeljebb a külföldi örökbefogadóknak kellenek.
Miközben a csapból is a felhasználói adatok védelme folyik, világszerte feltűnően keveset foglalkoznak azzal, hogy milyen sors vár a kiskorú influenszerekre.
Egyfolytában neteznek a magyar kamaszok, nő az ezzel járó veszélyeknek való kitettségük is, de jól megtervezett képzéssel hatékonyan növelhető az internetezők tudatossága. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekekre, hanem szocializációs környezetükre is irányuljon. Elvégre a szülőkben még mindig jobban bíznak a gyerekek, mint a vloggerekben.