Kedden közel ezren vettek részt a Semmelweis Egyetem által szervezett rendhagyó szakmai fórumon, ahol kiderült az is, hogy Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a pszichiátriai miniszteri biztosi szék várományosa.
A Barnahus-modell lényege, hogy a bántalmazott gyerekeket biztonságos környezetben, speciálisan képzett szakemberek hallgatják meg, lehetőleg csak egyszer. Ez nemcsak a további traumát csökkenti, hanem a bizonyítás esélyeit is javítja.
Szexuális ragadozók gond nélkül cserkészhettek be gyerekeket a Facebookon és az Instagramon, amit most először esküdtszéki döntés ítélt el – szakértők szerint az ügy precedenst teremthet, és a techcégek elleni perek új hullámát indíthatja el.
Miközben a boltokban fólia védi a gyerekeket a könyvektől, a trafikok pedig el vannak sötétítve, a politikai plakátokról az arcukba ordítanak az igénytelen, lejárató, megfélemlítő képek. Mit lehet tenni?
Ilyen intézmény nem létezik Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Nemcsak azért, hogy a bicskei ügy vagy a Szőlő utcai rémálom ne ismétlődhessen meg, hanem azért is, hogy kicsit jobb legyen gyermeknek és persze felnőttnek lenni Magyarországon.
Miközben a strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot egy újszülött jogtalan elvétele miatt, a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a kormány nem a családok segítését szorgalmazza, hanem az Alaptörvény módosításával még a hatalmát is növelné a családok felett.
„Megfogom a kezed, és az ágyhoz vezetlek. Testünk összefonódik, és én minden érintést, minden csókot megőrzök magamban” – a Reutersnek kiszivárogtatott belső céges dokumentumok szerint a Meta ezt elfogadható AI-üzenetnek tartja egy középiskolás diák felé.
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
Vannak civil szervezetek, amelyek visszautasítják a LiveJasmin alapítójának támogatását, mások szerint viszont még az ördöggel is le szabad paktálni, ha a gyerekek védelméről van szó. De amikor a Gattyán Alapítvány nemrég felvételét kérte a 35 szervezetet tömörítő Gyermekjogi Civil Koalícióba, kikosarazták.
Gyermekvédelmi gyámok és a hazai gyermekvédelmet kívülről-belülről jól ismerő szakemberek, egykori szakszolgálati vezetők szerint a kormány új törvényjavaslata tovább mélyíti a hazai gyermekvédelem amúgy is régóta fennálló válságát.
Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
Belehalt sérüléseibe az a kétéves kisfiú, akihez március elején hívtak mentőt, miután a sérüléseit vizsgáló orvos súlyos bántalmazásra utaló nyomokat fedezett fel rajta. Mint kiderült, a fiú nevelőszüleit korábbi foglalkoztatói bántalmazás gyanúja miatt bocsátották el. Hogy bízhattak rájuk újabb gyerekeket? Egy kelet-magyarországi gyerekvédelmi gyámot kérdeztünk a rendszerszintű problémákról.
„Belebújunk a színvakságba, hogy mindenkivel ugyanúgy bánunk”, mondja Darvas Ágnes szociológus, miközben az anyagi okokból kiemelt gyerekek zöme roma családból származik, és többségük soha többé nem kerül haza a rendszerből.
Évente több ezer pár vár egészséges és fehér babára, csakhogy az örökbe adható gyerekek nagy része nem ilyen. Érthetetlenül sok idő telik el az örökbe adhatóságtól az örökbefogadásig, a 6 év feletti gyerekek pedig legfeljebb a külföldi örökbefogadóknak kellenek.
Miközben a csapból is a felhasználói adatok védelme folyik, világszerte feltűnően keveset foglalkoznak azzal, hogy milyen sors vár a kiskorú influenszerekre.