Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.
A vízvédelmi rendszer az év nagy részében jelentősen csökkenti a tóba kerülő mikroszennyezők mennyiségét.
A kutatáshoz a világegyetem 25 százalékát kitevő sötét anyagot és a 70 százalékáért felelő sötét energiát is vizsgálták.
Minthogy eddig még nem sikerült kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszert, a szuverenista tudomány még mindig üldöztetésnek van kitéve, itt az ideje feltűrni az ingujjat: további intézmények és pénzek kellenek a korszaképítéshez.
Az angol nyelvű szakirodalomban fairy circle néven tárgyalt, vegetációs anomáliával járó felszíni depressziók a természetes hidrogén megjelenési formái.
Mindeközben a kutatók átlagos fizetése a béremelések után is bruttó 800 ezer forint, ezért az Akadémiai Dolgozók Fóruma lemondásra szólította fel a testület tagjait.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
Egyszerre akár száz szferoidot, azaz 3D-s szövetmodellt is képes befogadni a mikroszkóp, amelynek képeit AI segítségével értékelik ki.
Kell-e figyelnie a tudománynak a politikára? A magyar tudomány jövőjéről beszélgettünk Kutnyánszky Anikóval, a TDDSZ elnökségi tagjával, Miklósi Ádám biológussal, az MTA rendes tagjával és Fábri Györggyel, az egyetemfilozófia és tudományszociológia kutatójával.
Több neves kutató, intézmény és a korábbi Orbán-kormányok két volt minisztere is védelmébe vette Pál Csabát és Papp Balázst, a két mikrobiológust, akik a kormánypárti média célkeresztjébe kerültek.
Nem annyi és nem akkor: a kormány 18 milliárdot ad, a HUN-REN-nél már csak 16 milliárdról van szó, ebből nem jön ki az évek óta ígért béremelés.
Szerintük jogállami keretek között csak törvénymódosítással lehetne a HUN-REN négy intézetét az ELTE-hez csatolni. Ilyesmi azonban nem történt.
Scheuer Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja szerint az egyetem új alapító okirata garantálja az augusztus 1-től az egyetembe olvadó bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok zavartalan finanszírozását.
Bár a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok 2025. augusztus 1-től az ELTE-hez tartoznak, működésük finanszírozásáról nem született megállapodás.