Mindjárt kezdődik a tanév, de a vírus nem alszik. Újranyithatnak az iskolák szeptemberben?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Nem pusztán tudományos és elméleti probléma, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bezárt iskolákat újra megnyissák-e, és ha igen, hogyan – írta július végén a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent átfogó cikkében Meira Levinson, a Harvard Egyetem oktatáskutatója, Muge Cevik virológus a skóciai St Andrews-i Egyetemről és Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológusa.

Az ősz közeledtével a járványügyi felelősök figyelmének középpontjában a gazdaság és az egészségügy mellett egyre inkább a védekezés harmadik pillére, az oktatásügy áll, ahol az a legégetőbb kérdés, hogy a tanév kezdetével vissza szabad-e engedni a gyerekeket az iskolába. Különösen nagy dilemma ez az Egyesült Államokban, ahol nem sikerült feltartóztatni a SARS-CoV-2 terjedését, sőt a napi új esetszámok messze meghaladják az áprilisban mért értékeket – igaz, ezt a fokozottabb tesztelés is magyarázza, ami abból is kiderül, hogy az új fertőzések trendjét nem követi a COVID-19 miatt bekövetkezett halálesetek száma (bár július elején a halálozás is újra növekedésnek indult). 

A napi esetszámok alakulása az Egyesült ÁllamokbanFotó: Worldometers.info

Az USA-ban normál esetben 40 millió gyerek indulna iskolába szeptemberben, óvoda-előkészítősöktől a nyolcadikosokig. Amíg ezek a gyerekek vissza nem térhetnek a személyes oktatáshoz, 

  • sokakat közülük behozhatatlan oktatási, társadalmi és fejlődésüket érintő hátrányok érnek;
  • sem a gazdaság, sem az egészségügyi ellátó rendszer nem tud teljes gőzzel újra működni, mert a dolgozó szülőknek a gyerekeikről kell gondoskodniuk;
  • az alapvető etnikai és társadalmi-gazdasági különbségek tovább növekednek.

Ezért a cikket jegyző tudósok úgy gondolják, hogy az általános iskolák teljes újranyitásának a legfőbb nemzeti prioritások közé kellene tartoznia.

Nélkülözhetetlen iskolák

Eközben sok szülő és oktatásban dolgozó joggal aggódik amiatt, hogy egy nagyszabású újranyitási terv hogyan garantálná az iskolai dolgozók, a diákok, valamint a velük együtt élők biztonságát – főként az USA-ban, ahol komolyan számolni kell a vírus közösségi terjedésével. Hatványozottan felmerül ez az aggály azokban az amerikai iskolákban, amelyek nagyrészt kis jövedelmű, nem fehér közösségeket szolgálnak ki, ezek ugyanis jellemzően túlzsúfolt, munkaerőhiánnyal küszködő intézmények, emellett számos vizsgálat bizonyítja, hogy ezek a közösségek különösen kitettek a koronavírus-fertőzés veszélyének.

A szerzők szerint az lenne a legszerencsésebb, ha kemény intézkedésekkel még a nyáron visszaszorítanák az új koronavírus közösségi terjedését, hogy az iskolák ősszel már elfogadható mértékben garantálhassák az ott dolgozók és oda járok biztonságát. Szerintük „az általános iskolai tanítást nélkülözhetetlen szolgáltatásnak kellene tekinteni, az ott dolgozókat pedig nélkülözhetetlen munkaerőnek, még akkor is, ha a közösségi terjedést csak közepes szintre sikerül visszaszorítani”. Utóbbi azt jelenti, hogy százezer lakosra több mint napi tíz új fertőzés jut (az USA-ban jelenleg ez az érték a új esetek hétnapos mozgóátlagát figyelembe véve 19 körül alakul, Magyarországon 0,14). A kutatók szerint az újranyitást ennek megfelelően kellene eltervezni és finanszírozni. (A szerzők megjegyzik, hogy a középiskolások fizikai oktatása is prioritás, de mivel a vírus terjedése az idősebb korosztályokra jelent nagyobb veszélyt, ők most csak a legkisebbek iskolába küldésének kérdéseit boncolgatják.)

Mi a baj a távoktatással?

Ha eltekintünk attól, hogy a távoktatás hátráltatja a szülőket a munkában, és ezáltal lassítja a gazdaságot, egyéb hátrányokkal is jár, ha a tanárok nem személyesen, hanem képernyőről oktatják a gyerekeket. Személyes jelenlét nélkül a gyerekek alapvető társas és érzelmi tanulási folyamatokból maradnak ki, nem alakítanak ki meghatározó kapcsolatokat kortársaikkal és a felnőttekkel, kevesebb játékra van lehetőségük, illetve további, a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen tényezőktől esnek el az otthon tanulással. Különösen igaz ez az USA-ban és Magyarországon is azokra a tanulókra, akik szegénységben élnek, etnikai kisebbséghez tartoznak, fogyatékossággal élnek, bevándorlóként még tanulják a nyelvet, vagy egyszerűen csak nagyon kicsik még. 

A magyar iskolákhoz hasonlóan az amerikai intézmények is ingyenes vagy kedvezményes árú étkezést nyújtanak a rászorulóknak – az Egyesült Államokban az iskolás korú gyerekek több mint fele igényli ezt. Bár a szolgáltatók a lezárások idején is igyekeztek fenntartani a rendszert, a rászoruló amerikai gyerekek többsége végül mégsem jutott hozzá a kedvezményes étkezéshez úgy, mint a járvány előtt. Az amerikai iskolák emellett tanulók millióinak nyújtanak széleskörű fizikai, mentálhigiénés és terápiás szolgáltatásokat – ezek nagyrészt elérhetetlennek bizonyultak a lezárások idején, és leginkább megint csak az eleve hátrányos helyzetből indulók számára. Végezetül az sem elhanyagolható szempont, hogy a stabilan nyitva tartó iskolák teszik lehetővé a szülők és gondviselők, különösen a nők számára, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra.

Számos amerikai iskolakerületben hibrid újraindulást terveznek, azaz a gyerekek csoportokra bontva hol otthon, hol az iskolában tanulnának, miközben szigorúan betartatnák velük az elkülönülés szabályait. A kutatók szerint noha a teljes távoktatáshoz képest vannak előnyei a hibrid megoldásnak, az általános iskolák esetében ezek igen csekélyek. A távtanulós napokon milliónyi gyerek egyszerűen kizáródna az oktatásból, aminek a legfőbb oka a digitális eszközök és a tanulást támogató felnőttek hiánya, valamint a fejlődésbeli lemaradások. A vegyes iskoláztatás ráadásul a gondviselők gondjait sem oldja meg, mivel hosszabb-rövidebb időszakokra ugyanúgy otthon kell maradni a gyerekkel. Azoknak a szülőknek a legnehezebb ez a helyzet, akik maguk is az oktatásban vagy olyan helyen dolgoznak, ahol a munkaadó nem tud vagy nem akar rugalmasan alkalmazkodni a családos munkavállalók egyéb kötelességeihez. De a nagycsaládosok helyzetét sem könnyíti meg a hibrid iskola, hiszen a gyerekeket jó eséllyel össze-vissza osztják be iskolai, illetve távoktatásra.

A szigorú távolságtartással megvalósított személyes oktatás – ahol a gyerekek egymástól elkülönítve és frontálisan tanulnak – ráadásul nem felel meg a ma üdvösnek tekintett tanítási gyakorlatoknak, és a gyerekeké mellett a pedagógusok munkáját is megnehezíti. A kisgyerekek nem tartják be egykönnyen az elkülönülés szabályait, a tanárok pedig nehezen tudnak egyszerre tanítani és betartatni az új, szokatlan rendet. A hatékony tanulás nagyban múlik a személyes és közösségi kapcsolatokon: a tanárcentrikus, individuális tanítás jobb helyeken már a múlté. A tanárok fizikai közelsége kell ahhoz, hogy pozitív kapcsolatokat építsenek a diákjaikkal, és vezessék az osztályokat, a felnőttek szigorú elkülönülésével ez a kötődés ellehetetlenül.

A cikk szerzői tehát azt javasolják, hogy az alapfokú oktatásban nyissák meg teljesen az intézményeket, a járvány elleni szabályokat pedig úgy hozzák meg, hogy azok figyelembe vegyék a gyerekek fejlődési szükségleteit, valamint a tanítók és tanárok pedagógiai és felügyelői kapacitásait.

Mennyire fertőznek a gyerekek?

A világjárvány idején meglehetősen sok bizonyíték gyűlt össze arra, hogy az 1-18 év közötti gyerekek, ha el is kapják a betegséget, csak enyhe tünetektől szenvednek, vagy meg sem betegednek a SARS-CoV-2-től, illetve esetükben a felnőtteknél jóval kevésbé jellemző, hogy a fertőzésnek súlyos következményei lesznek. Bár néhány esetben a koronavírus-fertőzés a gyerekeknél a Kawasaki-kóréhoz hasonló életveszélyes tüneteket váltott ki, ez egyelőre ritkaságnak számít: március 1-je és május 10-e között százezer 21 év alatti fertőzöttre kettő ilyen eset jutott, és korai felismerés mellett rövid távon nekik is jó gyógyulási esélyeik voltak. 

Gyűlnek a bizonyítékok arra is, hogy a fertőzésnek való kitettség (akárcsak a tünetek súlyossága) a korral együtt fokozatosan nő. A háztartásokon belüli terjedést vizsgáló kutatások szerint ugyanakkora kitettség esetén a tíz év alatti gyerekek kisebb eséllyel fertőződtek meg, mint idősebb hozzátartozóik, a hatvan éven felüliek pedig hajlamosabbak voltak elkapni a vírust, mint a középkorú felnőttek. Ez az összefüggés a vírus otthoni és közösségi terjedésénél is fennállt.

Frontális oktatás, maszkok és angyalszárnyak egy kínai, Sanhszi tartománybeli iskolábanFotó: STR/AFP

Az már kevésbé világos, hogy milyen összefüggésben áll az életkor a vírus terjesztésével: kontaktkutatások szerint lehetséges, hogy a gyerekek kevésbé fertőznek, mint a felnőttek, de erre csak gyenge bizonyítékok adódnak, és néhány kutatást eleve akkor végeztek, amikor az iskolák zárva voltak. A világjárvány korai szakaszában pedig ezzel ellentétes értelmű tudományos eredmény is született Kínában. Egy friss dél-koreai kutatás arra jutott, hogy a tíz év alatti gyerekek otthon és a közösségben kevésbé fertőznek, mint a felnőttek, de a tanulmány nem dokumentálta maradéktalanul a fertőzések irányát, illetve éppen Dél-Korea volt az, ahol május végén néhány nap után újra bezárták az iskolákat, amint a vírus újra terjedni kezdett. A New England Journal of Medicine-ben cikkező kutatók szerint tehát valószínűleg a kisgyerekek is képesek továbbadni a vírust.

Élesben

Nem Dél-Korea volt az egyetlen, ahol élesben próbálták ki, hogyan hat az iskolák újranyitása (vagy nyitva tartása) a vírushelyzetre. A franciaországi, izraeli, illetve új-zélandi középiskolákban kialakult gócok nem terjedtek át a közeli általános iskolákra, ami megint csak arra utal, hogy a kicsik kevésbé kitettek a fertőzésnek, illetve kevésbé fertőznek, ha egyszer elkapták a vírust. A kutatók további nemzetközi tapasztalatokat összegeztek:

  • A holland iskolák megfelezett osztálylétszámmal nyitottak újra áprilisban, és a 12 év alatti diákokra nem erőltették rá az elkülönülést (ezt a lazaságot mára 17 éves korig kiterjesztették). Június elejétől az általános iskolák teljes kapacitással, egész napos oktatással kezdtek működni (ez alól a rizikócsoportokba tartozó iskolai dolgozók és gyerekek felmentést kaptak). Az intézkedések nem dobták meg az esetszámokat, bár az utóbbi napokban ismét növekedés figyelhető meg.
  • Laposak maradtak a görbék Dániában is, ahol áprilisban az alsó, májusban a felső tagozatosok számára nyitották meg az iskolákat, bár szigorú elkülönülési szabályok mellett.
  • Finnországban, Belgiumban, Ausztriában, Tajvanon és Szingapúrban az iskolák megnyitása szintén nem járult hozzá az esetszámok növekedéséhez, bár ezekben az országokban is számos biztonsági intézkedést vezettek be, amelyeket fokozatosan oldanak fel, lassan a tanulócsoportok létszámát is növelve.
  • Az elrettentető ellenpélda Izrael lehet, ahol a májusi újranyitást összefüggésbe hozták a vírus hirtelen gyorsabb terjedésével, ott azonban zsúfolt osztályokban és minimális óvintézkedések mellett kezdődött újra az oktatás. Arra Izraelben sincs egyértelmű bizonyíték, hogy az iskola miatt nőttek a napi esetszámok a tavasziakat jelentősen meghaladó szintre.

Fontos, hogy az iskolai oktatást újraindító országok többségében százezer emberre már csak kevesebb mint 1 napi új eset jutott, és a hatóságok továbbra is odafigyeltek a lakosságra vonatkozó járványintézkedésekre. Skóciában például augusztus 11-től tervezik megnyitni az iskolákat – feltéve, hogy a vírus terjedési rátája alacsonyan tartható, a közegészségügyi óvintézkedések széles körű tesztelés mellett érvényben maradnak, és az oktatási intézményekben is védekeznek a járvány ellen.

Az Egyesült Államok döntéshozóinak a cikk szerzői azt javasolják, hogy az iskolák teljes megnyitásának érdekében csökkentsék vagy számolják fel az országban a vírus közösségi terjedését, emellett fokozzák a tesztelést és az esetek nyomon követését. „A felnőtteknek kellene továbbra is távolságot tartaniuk egymástól, illetve egyéb intézkedéseket is betartaniuk a felnőttek közötti fertőzés visszaszorítása érdekében: például hordjanak védőfelszerelést, zárják ki az iskolákból a nem ott dolgozó felnőtteket, az értekezleteket online tartsák meg.” Ezeket azért is érdemes megfontolni, mert az Egyesült Államokban 17,5 százalék az 55 év fölötti tanárok aránya (Magyarországon 2016-ban a közoktatásban dolgozó pedagógusok 41 százaléka volt 50 évnél idősebb). 

Ahol a vírus terjedési rátája alacsony, ott a kutatók szerint az iskolák megnyithatnak, és a pedagógiai, illetve biztonsági szempontokat is figyelembe véve alakíthatják ki szabályaikat. Ahol a vírus közepes vagy nagy sebességgel terjed a közösségekben, a hatóságoknak mindent meg kell tenniük, hogy csökkentsék a terjedési rátát, ennek érdekében akár szigorú közösségi korlátozó intézkedéseket is érdemes bevezetni, beleértve a nem nélkülözhetetlen rekreációs intézmények és munkahelyek bezárását. „A kötelező maszkviseléssel egyetemben ezeket most azonnal be kell vezetni az USA-ban, ha azt akarjuk, hogy az esetszámok olyan szintre csökkenjenek, hogy az általános iskolák országszerte megnyithassanak idén ősszel.”

Epidemiológiai bizonyítékok támasztják alá, hogy a szigorú óvintézkedések bevezetése után 9-11 héttel a halálozási ráta 90 százalékkal csökkenthető, és ugyanennek a hatásnak két hónapon belül kell jelentkeznie az új esetek számában is. Ha a fenti terv megvalósulna, a szakemberek szerint szeptember közepén, október elején a legtöbb államban megnyithatnának az iskolák, sok kerületben pedig ennél korábban is elkezdődhetne a tanítás, bár ehhez a tesztelési kapacitás nagyfokú bővítésére és az esetek lejelentésének felgyorsítására is szükség lenne.

Morális dilemma

Több kerület és állam azonban nem hajlandó közegészségügyi korlátozások újbóli bevezetésére. A cikk szerzői szerint ezek a döntéshozók társadalmi és morális dilemmával fognak szembesülni, amikor a már ismert kockázatok (a bezárt, illetve félgőzzel működő iskolák) és a még ismeretlen kockázatok (a tanítás folytatása úgy, hogy a vírus még gyorsan terjed a helyi közösségben) között mérlegelnek. Ez a dilemma különösen az alacsony jövedelmű közösségek szegregált iskoláiban áll majd fenn, mert az intézmények zárva tartása ugyanúgy rosszat tesz a gyerekeknek, családjaiknak és a társadalomnak, mint ha bizonytalan járványhelyzetben újranyitnák őket. Az érintett családok közül sokan – főként akiknél a családtagok a koronavírustól különösen veszélyeztetett csoporthoz tartoznak – úgy döntenek majd, hogy ilyen körülmények között otthon tartják a gyerekeket. Számukra a távtanulás és a többi iskolai szolgáltatás elérését továbbra is biztosítani kell, például úgy, hogy néhány kijelölt oktató kizárólag távtanítással foglalkozik.

Szabadságukat féltik a maszktól egy bostoni tüntetésen.Fotó: JOSEPH PREZIOSO/AFP

A szerzők tragikusnak tartják, hogy az Egyesült Államok úgy kezeli a járványt, hogy végső soron az iskolai dolgozók veszélyeztetése és a gyerekeknek okozott kár között kell választani, illetve kompromisszumot kötni – miközben más országok sikeresen csökkentették a vírus terjedését, és nyitották meg az iskolákat. „Ez a társadalom és a szabályozás kudarca, nem pedig orvosi vagy tudományos szükségszerűség.” 

Hogyan nyissanak?

A kutatók szerint az általános iskolák nélkülözhetetlen szolgáltatást nyújtanak, akárcsak az orvosi rendelők és az élelmiszerboltok – de nem úgy, mint a bárok, a mozik és az egyéb cikkeket árusító kereskedések. A tanárok és iskolai dolgozók, akárcsak a többi nélkülözhetetlen munkaerő, jelentős óvintézkedéseket és veszélyességi pótlékot érdemelnek, például lehetővé kell tenni, hogy a 60 év fölötti vagy krónikus betegségben szenvedő alkalmazottak otthonról dolgozhassanak. Amellett, hogy az iskolákban és iskolabuszokon dolgozókat védőfelszereléssel kell ellátni, a gyerekeket és az iskolai dolgozókat is rendszeresen tesztelni kell. Elképzelhető, hogy a diákoknak és a tanároknak is az osztályteremben kell enniük, a tanári szobákat pedig zárva kell tartani, hogy ezzel is segítsék elkerülni a felnőttek gyülekezését. 

A túlzsúfoltság elkerülése érdekében felmerül az a lehetőség is, hogy az iskolásokat helyi középiskolákba, használaton kívüli egyetemi tantermekbe, közösségi központokba, egyházi épületekbe, irodákba csoportosítsák át. Ezek a változtatások jelentős szervezést és – a fertőtlenítést, az épületek átszellőzését, a személyes higiéniai intézkedéseket is figyelembe véve – többletfinanszírozást igényelnek, és még így is sok nehézséget okozhatnak a tanulás megszervezésében. 

Elvárjuk, hogy feláldozzák magukat

„Az emberiség számára alapvető a gyerekek iránti felelősségérzet – az, hogy legalább megvédjük őket a hányattatásoktól, például attól, hogy a helyzetet rosszul felmérő felnőttek kiengedik a kezükből a potenciálisan halálos fertőzés feletti kontrollt. Az iskolai dolgozókkal szembeni elvárásaink erkölcsileg és érzelmileg terheltek. Nem véletlen, hogy az általános iskolai tanárok többsége alulfizetett nő, akiktől elvárjuk, hogy feláldozzák magukat »a gyerekek kedvéért«” – írják a cikk szerzői. Az iskolák bezárása felszínre hozta azokat a társadalmi, gazdasági és faji igazságtalanságokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekeket és családjaikat ugyanúgy érintik, mint az oktatókat, akik őket szolgálják. 

Még ha mindez bonyolult és ellentmondásos kérdéssé is teszi az iskolák megnyitását, annak vitán felül kellene állnia, hogy a gyerekek, a családok és a tanárok is biztonságos és stabil általános iskolai oktatást érdemelnek. „Ha ebben mind egyetértünk, megengedhetetlen, hogy a felnőttek ezen a nyáron igénybe vehessék a nem nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, és a gyerekeknek emiatt kelljen akár csak részben nélkülözniük az iskolát.”

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: