Az eddigi járványügyi tapasztalatok alapján szeptemberben újra lehet nyitni az iskolákat

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az iskolák bezárása a koronavírus-járvány elleni védekezés egyik első intézkedése volt világszerte: gazdaságilag igen rizikós, de közegészségügyi szempontból valószínűleg kihagyhatatlan lépés a vírus feltartóztatásában, amely a járvány legsúlyosabb fázisában, április elején a Föld 195 országában csaknem 1,6 milliárd gyereket érintett – az UNESCO szerint ez az összes tanuló több mint 91 százaléka. Június 13-ra a helyzet annyit javult, hogy 129 országban 1,1 milliárd gyerek érintett a bezárásokban – igaz, közben sok helyen a vakáció is kitört.

Amellett, hogy a gyerekek folyamatos otthonléte kisebb-nagyobb mértékben ellehetetlenítette a szülők munkavégzését idén tavasszal, ez a régóta példátlan helyzet olyan szintre emelte a gyerekek közötti oktatási esélyegyenlőtlenséget, ami még Magyarországon is elképzelhetetlen volt. Nemcsak a digitális tanuláshoz szükséges eszközök eltérő megoszlásáról van szó, hanem arról is, hogy sok rászoruló gyerek az iskola bezárása miatt nem, vagy csak nehezebben jutott ingyenes étkezéshez, illetve, hogy a bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak kitett gyerekek a szüleikkel összezárva még több abúzust szenvedtek el

Az iskolabezárások világszerte növelik az egyenlőtlenséget és a gazdasági nehézségeket, nem csoda, hogy a járvány enyhülésével egyre több ország latolgatja, hogy így vagy úgy megnyitja az iskolákat. Annál is inkább, mert ahol már korábban újranyitottak iskolák, úgy tűnik, nem alakultak ki új fertőzési gócok, és nem ugrott meg különösebben a fertőzések száma.  

Iskolabezárási helyzet április 4-én, amikor a globális napi esetszám tetőzni kezdett. A lilával jelzett országokban teljes körű, a rózsaszínűeknél helyi szintű, illetve részleges iskolazárás történt. Svédországban is szüneteltették a középiskolák és az egyetemek működését.Illusztráció: UNESCO
Iskolabezárási helyzet június 13-án. A lilával jelzett országokban teljes körű a zárás, a rózsaszínűeknél helyi szintű, illetve részleges a korlátozás, Magyarország például az óvodák megnyitásakor került át ebbe a kategóriába. A kékeknél teljes körűen megnyitották az iskolákat.Illusztráció: UNESCO

Mint a fenti térkép is mutatja, a legtöbb országban nem teljes körű, hanem csak bizonyos évfolyamokat vagy területeket érint a nyitás. A Center for Global Development nyomon követi az iskolanyitások és a fertőzések alakulását, és úgy tűnik, néhány kivétellel a görbék az intézmények megnyitása után is tovább laposodnak. 

Napi esetszámok 7 napos mozgóátlaga az iskolanyitás előtti és utáni időszakban. A grafikon a május 29-i állapotot mutatja.Fotó: Center for Global Development

Az eddigi tapasztalatok

Dánia volt az első nyugati ország, amely feloldotta az iskolazárat, igaz, azzal a kikötéssel, hogy az órákat a távolság megtartásával, sok szellőztetés mellett (vagy ha lehet, a szabadban) kell megtartani, emellett a mai napig nagyon pontosan nyomon követik a fertőzések alakulását, a lehetséges fertőzési forrásokat. Az igen korán, április 15-én újrakezdődő tanítás miatt rövid időre 0,6-ről 1-re nőtt a vírus terjedését leíró alap reprodukciós ráta, az R0 értéke, de egy héten belül ismét lecsökkent. Az ország járványügyi hatóságának egyik vezetője egyenesen azt mondta a Wall Street Journalnek, hogy a nyitás semmilyen hatással nem volt a járvány alakulására, az esetszámok azóta is csak csökkennek. 

Iskolások ebédszünetben a dániai Randersben április 15-énFotó: BO AMSTRUP/AFP

Norvégiában annyira bejött az iskolák április 20-i újranyitása, hogy akkor sem fogják újra bezárni őket, ha az esetszámok újra növekedésnek indulnak, mert az iskolák megnyitása nem hatott negatívan a járványhelyzetre – mondta Guri Melby oktatási miniszter.

Ausztriára ugyancsak igaz, hogy az iskolák május 18-i részleges újranyitása utáni hetekben nem nőttek az esetszámok. 

Horvátországban május 11-én az első négy évfolyamnak nyíltak meg újra a tantermek, de a szülők közül kevesen vitték iskolába a kicsiket, egy zadari iskolában például 800 gyerekből húszat vittek iskolába, és őket is négy csoportra osztották

Svájcban szintén május 11-én nyitották meg az iskolákat, az ezt követő napokban kissé megnőtt a napi esetszám, de egy héten belül normalizálódott a helyzet.

Hollandiában is a május 11-i héten fogadták először újra az intézmények a 4-12 éves gyerekeket, június 2-ától a középiskolák is megnyíltak, június 8-ától kezdve pedig az általános iskolák is teljes körűen működnek. A napi esetszámokban június 3-ától látható némi emelkedés.

Szabadtéri óra egy koppenhágai suliban április 29-énFotó: THIBAULT SAVARY/AFP

Németországban tartományfüggő, hogy kinyitottak-e az oktatási intézmények. Egyes tartományokban már egy hónapja újraindult az oktatás, újabb fertőzési gócok mégsem ezek környezetében, hanem vágóhidaknál, menekültszállókon, egy templomban és egy étteremben alakultak ki. Május végén az egyik legfertőzöttebb tartományban, Baden-Württembergben is határoztak az iskolák megnyitásáról. 

Ausztrália Új-Dél-Wales államában végig nyitva maradtak az iskolák, és 15 iskolában 18 fertőzéses eset fordult elő. A fertőzöttekkel szoros kapcsolatban lévő 735 gyerek közül csak ketten (0,3 százalék) kapták el a vírust, a 128 felnőtt közül pedig egy sem. Igaz, egy időre 5 százalékra csökkent az iskolák látogatottsága, miután a szülőknek azt javasolták, hogy  tartsák otthon a gyerekeket. 

Finnországban május 14-én nyíltak újra az óvodák és az iskolák, ugyancsak anélkül, hogy ez kimutatható hatással lett volna a járványgörbékre.

Franciaországban nem maradt hatás nélkül az iskolák újranyitása: a május 11-i indulás után néhány iskolában újra beszüntették a tanítást, miután országszerte 70 fertőzést számoltak össze iskolákban és óvodákban, legalábbis ennyi vált ismertté a hatóságok előtt. Majdnem mindegyik fertőzött felnőtt volt.

Dél-Koreában is felemás eredményeket hozott az iskolák megnyitása, még úgy is, hogy fokozatosan és szigorú óvintézkedések mellett kezdték újra a tanítást. A frissen megnyitott iskolákat újra bezárták, a tervezett nyitásokat pedig elhalasztották. Az UNESCO adatai szerint még mindig csak részlegesen működnek az iskolák a járványt egyébként végig kézben tartó országban. 

Svédország volt az egyetlen nyugati ország, ahol végig nyitva maradtak az általános iskolák. Így sem alakultak ki számottevő fertőzési gócok a gyerekek körül, bár az északi Skellefteå város egyik iskolájában egy más egészségügyi problémáktól is szenvedő, 60 év körüli tanár megfertőződött és meghalt. Az iskola 76 fős tanári karából 18-an megbetegedtek, ezért ezt az intézményt mégis be kellett zárni. Az nem derült ki, hogy a gyerekek vagy a felnőttek terjesztették-e a vírust. A svéd tanárok szakszervezetei május elején kezdtek el lobbizni azért, hogy legalább a veszélyeztetett csoportba tartozó tanárok taníthassanak otthonról. 

Ballagás egy stockholmi középiskolában június 3-ánFotó: JESSICA GOW/AFP

A nyitás is pénzkérdés

Azokban az országokban, ahol sok a fertőzött, és még a napi új esetek száma sem csökkent megnyugtató szintre, érthetően nagy viták övezik a tanítás újraindítását. Az Egyesült Államokban – ahol egyébként országos iskolazárról nem volt szó, mert néhány államban csak javasolták az intézkedést – június 10-én tartottak meghallgatásokat a Szenátus oktatási bizottságában az iskolák újranyitásáról. Iskolaigazgatók és oktatási szakértők jelezték, hogy szövetségi segítség nélkül aligha fogják tudni garantálni a járványbiztos oktatást: ehhez ugyanis végtelen maszk-, kesztyű- és fertőtlenítőkészleteket kell felhalmozni, takarító személyzetet kell felvenni, meg kell szervezni az iskolán belüli közösségi elkülönítést és a kontaktkutatást, ha szükséges, valamint intézkedni kell az iskolabuszokon is – miközben a gazdasági nehézségek miatt az államok várhatóan csökkentik az oktatásra szánt forrásokat. 

Az USA-ban ráadásul komolyan számolnak azzal, hogy sok gyerek ősszel sem tér vissza az iskolába, a denveri iskolákat felügyelő Susana Cordova szerint például Colorado állam fővárosában az otthoni és az iskolai oktatás keverékét alakítják ki: a gyerekek a tanulóidő átlagosan csak 40 százalékát töltik személyesen a pedagógusokkal, de a nehézségekkel küzdő diákok ennél több segítséget kapnak. 

A hatodik évfolyamon folyik az oktatás egy észak-londoni két tannyelvű iskolában június 2-ánFotó: DANIEL LEAL-OLIVAS/AFP

Az Egyesült Királyságban június 1-jére általános nyitást terveztek, de az ötletet hamar elvetették: végül csak néhány általános iskolában, egyes évfolyamokon indult újra a tanítás június 1-én, a középiskoláknak pedig június 15-től teszik lehetővé, hogy egyes évfolyamaikon csökkentett létszámban megjelenhessenek a diákok. Az általános iskolák közül a legtöbb továbbra is zárva marad, sőt egyes hírek szerint a brit középiskolák még szeptemberben sem biztos, hogy fogadni tudják a tanulók zömét. Május vége felé a szülők fele még nem tartotta biztonságosnak az újranyitást. Eközben a csatorna-szigeteki Guernsey, amely nem az Egyesült Királysághoz, de a brit koronához tartozik, minden korcsoportnak megnyitotta az iskolákat, mivel már hat hete nem fordult elő fertőzés.

Kanadában tartományonként eltér a nyitás időpontja, Quebecben például már május 11-én megkezdték a nyitást az általános iskolák, kivéve Montréalt, ahol a tanév végéig már zárva tartanak.

Elég biztonságosak-e az iskolák?

A biztonságos újranyitás három legfőbb kérdése az Oxfordi Egyetem gyermekorvos szakértői szerint, hogy 

  • mennyire hajlamosak koronavírussal megfertőződni a gyerekek és a fiatalok; 
  • milyen súlyosak a tüneteik, ha ez megtörténik; 
  • és mennyire hajlamosak továbbadni a vírust másoknak.  

Mindhárom kérdésre viszonylag megnyugtató válaszokat adnak az eddigi klinikai tapasztalatok és statisztikák: egy 67 tanulmány eredményeit összegző analízis arra jutott, hogy a gyerekek nemcsak kevésbé szenvedik meg a betegség következményeit, mint a felnőttek, hanem valószínűleg kevésbé is hajlamosak elkapni, így tehát továbbadni is a vírust. Hasonló eredmények születtek egy későbbi metaanalízisből is.

Máig vitatott, hogy miért alakul ki olyan ritkán a COVID-19 betegség, pláne annak súlyosabb formája a gyerekeknél. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a 10 év alattiaknak még kevesebb van a vírusra fogékony ACE2 receptorból. Herman Goosens mikrobiológus orvos, a COVID-19 kutatásáért felelős európai uniós munkacsoport koordinátora épp ezért azt javasolja a kormányoknak, hogy a 12 év alatti gyerekeket engedjék vissza az iskolákba.

Kezdetben, amikor a SARS-CoV-2-ről még ennél is kevesebbet lehetett tudni, a közegészségügyi döntéshozók a szezonális influenzáról szóló ismeretekre alapozva hozták meg az iskolabezárásról szóló döntést, de Goossens szerint utólag már úgy tűnik, hogy az új koronavírus inkább a tuberkulózis kórokozójához hasonlóan viselkedik, amely az 5-10 év közötti gyerekek körében kevésbé fertőz, és nem is könnyen terjed át másokra ekkora gyerekekről. A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy még további kutatások szükségesen annak megállapítására, hogy a tünetmentes gyerekek milyen mértékben terjeszthetik a SARS-CoV-2-t.

Tanítás védőfelszerelésekkel egy japán iskolában júniusbanFotó: Toshiro Kubo/The Yomiuri Shimbun via AFP

Az eddigi bizonyítékok mindenesetre arra utalnak, hogy a gyerekek iskolába járása nem jelent fokozott kockázatot, a vírus esetleges terjedése pedig óvintézkedésekkel hatékonyan csökkenthető: a felnőttektől való fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellett a gyors tesztelésre, a fertőzésgyanús emberek azonnali elkülönítésére is szükség lenne. Segítene az is, ha a gyerekeket kisebb, buborékszerű csoportokra lehetne osztani, illetve növelni a szabadban töltött időt. Az oxfordi gyermekgyógyászok tehát a megfelelő óvintézkedések mellett javasolják az iskolák fokozatos újranyitását. 

Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem is azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: