A Jupiter holdján hatalmas lávatavak alakultak ki, ahol a magma fel-le áramlik. A peremüknél olyan lávagyűrűk láthatók, amilyenek a hawaii vulkánokat is jellemzik.
A Juno űrszonda a mély óceánból felbugyogó sós víz lerakódásaiként azonosította az Europáról készült nagy felbontású felvételeken látható különös, sötét foltokat.
A Juno űrszonda a hold déli pólusától mindössze 1500 kilométerre haladt el, hogy közelről vizsgálja a kitörő vulkánokat, és hogy kiderítse, tényleg húzódik-e magmaóceán a felszíne alatt.
A Jupiter körül keringő Ganymedes felszínén észlelt anyagok a jeges kéreg alatt húzódó óceánból szivároghattak fel.
A Juno űrszonda alig több mint tízezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legvulkanikusabb égitestét, és közben csodás fotót készített róla.
A felvétel kidolgozásához szükséges adatokat még 2020-ban gyűjtötte az űrszonda.
A NASA szondája május közepén haladt el újra a Jupiter harmadik legnagyobb holdja, az Io mellett, de még sosem járt ilyen közel a vulkánok és gravitációs hatások által gyötört égitesthez.
A Jupiter holdjának felszínén látható sötét foltok valószínűleg a hold mélyén húzódó sós óceánból feltörő anyagok jelenlétét jelzik. Az Europa az egyik legígéretesebb égitest a földön kívüli élet szempontjából.
A Juno űrszonda csütörtökön 358 kilométerre közelítette meg a jeges hold felszínét, és elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Műszereivel betekintett a jégkéreg mélyébe, és gejzíreket is keresett.
Lehet-e bizonyítani valamiről, hogy ott van, ha amúgy láthatatlan? Vajon módosítani kell-e a gravitáció törvényét a galaktikus skálán? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A hatalmas Ganymedes előtt hétfőn haladt el a NASA Juno űrszondája, közel ezer kilométerre megközelítve a Jupiter jeges holdját. Most megérkeztek az első fotók a látogatásról.
Hétfőn a NASA Juno űrszondája ezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legnagyobb holdját, és értékes adatokat gyűjtött a Ganymedes felszín alatti óceánját elfedő jégkéregről.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
1995 decemberében a Galileo szonda belépőegysége behatolt a Naprendszer legnagyobb bolygójának légkörébe, ahol nem várt forróságra és sűrűségre bukkant. A Juno új eredményeiből kiderül, hogy nem egyedi forró pontról, hanem kiterjedt jelenségről van szó.
Az óriásbolygó újabb rejtélyeire adtak magyarázatot a NASA kutatói az űrszonda segítségével.