Hogyan csökkenhet a munkaidőnk, és miért hajszoljuk magunkat túlmunkába?
Elfogyott a munkaerő-tartalék Magyarországon, így ma már csak a termelékenységünk növelésével, azaz a munkaidőnk hatékonyabb felhasználásával tudnánk többet termelni és jobban élni. Az OECD idevágó statisztikai szerint Magyarországon (vásárlóerő-paritáson számolva, azaz az árszínvonallal is kiigazítva) egy munkaóra alatt átlagosan 51,8 USD értéket termelünk, ami ugyan valamivel jobb, mint a görög termelékenység (44,8 USD), de nagyjából feleannyi, mint az osztrák (95,1 USD). Erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén a termelékenységugrás szükségességéről szónokolt. Arról azonban kevés szó esik, hogy mi egyáltalán a munka, ráadásul az utóbbi néhány évben, és különösen a covid óta a fogalmaink is sokat változtak ezzel kapcsolatban.
A Dollárpapa legújabb adásában Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyég növelésének esélyeiről beszélgettünk. Arról is szó volt, hogy egy komplex társadalomban, a jelen geopolitikai környezetben van-e értelme egyáltalán a munkaidő csökkentésében reménykedni.
- Mi tulajdonképpen a munka, és mi változott ebben a covid óta?
- Lehet-e munka, amiért nem kapunk fizetést?
- Mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni?
- Mi az összefüggés a fenntartható fejlődés és a munka között?
- Az egyenlőtlenséget kell csökkenteni, hogy csökkenjen a munkaidő, vagy inkább a munkaidőt kellene csökkenteni ahhoz, hogy csökkenhessen az egyenlőtlenség?
- Egy éppen fegyverkező kontinensen van-e esély kevesebb munkára?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is: