Kémrovarok, robotkutyák, lopakodók, GPS, internet – felsorolni is hosszú, mennyiféle technológiát köszönhet a világ a hidegháborús paranoiából kinőtt szervezetnek. Az elmúlt években Németország és az Egyesült Királyság is megpróbálta lemásolni a DARPA-modellt.
Lábon lövik az alapkutatásokat és általában a tudományfinanszírozást az Egyesült Államokban, állítja egy friss jelentés.
Dél-Korea nem akar amerikai, európai vagy japán segítségre támaszkodni, és beindítja a KASA nevű űrhivatalát. Húsz év múlva a Marsot is el szeretnék érni.
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Az, hogy a kormány politikusokat ültetett egyes intézmények kuratóriumaiba, hatalmas támogatási összegektől foszthatja meg az érintett kutatókat. Az Európai Bizottság a Qubit kérdésére megerősítette, hogy az intézkedés a nagy presztízsű, esetenként több millió eurós ERC-grantekre is vonatkozik.
A Science értesülései szerint az Egyesült Államok elnöke 180 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre és további 70 milliárd dollárt olyan területek finanszírozására, mint a járványok elleni küzdelem és a természettudományos alapkutatások.
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
Az MTA, a BME és az ELTE piaci szereplőkkel együtt alakította meg azt a konzorciumot, amely a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program keretében 4 évig gazdálkodhat az összeggel – a projekt egyik fő célja egy kvantumtitkosító rendszer megépítése.