Ha a tudományra rendszerszinten tekintünk, az ökológia meglepően sok támpontot ad a szükséges reformok végrehajtásához, írja Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.
Májusban, az MTA közgyűlése hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amellyel az Akadémia 80 milliárdért átadta volna kutatóintézeti vagyonelemeit az államnak – így már nincs tétje az ezt megtámadó pernek.
A tudósok szakszervezete szerint a Magyar Kutatási Hálózat vezetői az eddig visszatartott források kiosztására készülnek, miközben közel 5 milliárd forinttal lógnak a négy kiebrudalt, azóta csődközelbe jutott kutatóközpontnak.
Kedd délután a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkárai bemutatták az ELTE TK munkatársainak az új kutatóhálózati működés terveit.
A leendő miniszterelnök az MTA közgyűlésén elmondott beszédében azt ígérte, hogy a tudományos közösséggel együtt fogják kialakítani az intézmény és a kutatóhálózat új működési és irányítási modelljét.
A tudomány közügy, a tudományos intézmények közjószágok, a mindenkori tudománypolitikának így garantálnia kell a demokratikus döntéshozatalon alapuló autonómiát és a hosszú távú, stabil finanszírozást – olvasható a kutatói érdekképviseletek szerdán kiadott munkaanyagában.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének célja az Orbán-kormányok alatt kiszervezett és leszalámizott intézményrendszer eredeti státuszának visszaállítása.
A Nature szerint sokan számítanak most gyökeres változásra a magyar tudományban és felsőoktatásban. De nem lesz elég egyszerűen visszavonni az Orbán-kormány intézkedéseit.
Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
„Tegnap kaptam az alábbi levelet a KASTÉLYBÓL, melyben tudatják velem, hogy engem – 1199 sorstársammal együtt –, mint bútordarabot augusztus 1-én áttolnak a szalonból az ebédlőbe” – írja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA doktora.
Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az ELTE Szenátusa ma összeül, de nem szavazhat a négy egykori akadémiai kutatóközpont átvételéről. A HUN-REN Irányító Testületének három tagja lemondott, a székházról már a kapucsengőt is leszerelték a tüntetők miatt. 1123 dolgozó, a kutatói infrastruktúra és az ingatlanvagyon a tét, miközben senki sem érti, miért történik ez az egész.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.
A bölcsészet-, társadalom-, nyelv- és közgazdaságtudományi központok is az ELTE fennhatósága alá kerülnének. Egyes kutatók szerint „ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába”.
Az érdekvédelmi szervezet több független forrásból arról értesült, hogy felsőbb utasításra a kutatóhálózat egységét megszüntetve egyes központokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek adnának át.