Ahogy jön az uborkaszezon, az ablakokban egyre-másra bukkannak fel a befőttesüvegek, de az, hogy miből készül a tökéletes kovászos uborka, legalább annyira érzelmi ügy, mint amennyire mikrobiológiai.
A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
Miért ne ehetne egy csecsemő a bébiételekre jellemző DON-toxin-szintet megközelítő lisztből készült péksüteményt a cég hirdetésével összhangban? Például mert semmi sem garantálja, hogy a termék más szempontból is megfelel a bébiétel kategóriájának, vagy épp megközelíti azt.