Magyarul gondolkodni
A tudomány nem pusztán információfeldolgozás, és nem mindegy, hogy milyen nyelven művelik. Ez a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek korában fontosabb, mint valaha.
A tudomány nem pusztán információfeldolgozás, és nem mindegy, hogy milyen nyelven művelik. Ez a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek korában fontosabb, mint valaha.
Az alkalmazott nyelvész a 12. Qubit Live-on elmondta: a chatbotok által használt modellek a nyelv lenyomatai számokban és valószínűségekben. Egy saját modellhez rengeteg pénzre és emberre van szükség, de a ChatPuli már üzemel – Ligeti-Nagy előadása már videó és podcast formájában is elérhető.
Az eddig gondoltnál jóval keletebbre, Jakutföldig vezet az uráli nyelveket beszélő népek eredete a Harvard genetikusai szerint, akik 180 ember ősi DNS-ének elemzésével rekonstruálták a 4500 éves történetet.
Mi alapján dől el, hogy emmízünk vagy éjájozunk? Hogyan alakítja a nyelvet az internet? Aki ragaszkodik a magyar rövidítéshez, a PC-t is SZG-nek hívja? Megannyi kérdés, pedig a válaszok nem is olyan bonyolultak.
Csodaszarvas, szkíta térkép, egyiptomi piramisok, a magyarok és a hunok közötti genetikai rokonság sejtetése: az M5 ismeretterjesztő kisfilmjei értelmetlen vagy hamisított idézetekkel és tudománytalan legendákkal illusztrálják a nyelvész szakértők mondandóját.
Ma zajlanak a középiskolai felvételik, mi pedig ebből az alkalomból rászabadítottuk a 2022-es magyar és matematika feladatsorokra a világ leghíresebb chatbotját. A képekkel, a grafikonokkal és az ábrákkal elakadt, a metafora és a hasonlat viszont jól ment neki. De felvették volna?
A szókincs a nyelvek legváltozékonyabb része, a naiv nyelvrokonítók mégis gyakran hivatkoznak rá. Pedig a régi magyar szótövek is az uráli örökségről tanúskodnak. Kálmán László, az MTA nyelvésze folytatja a bizonyítékok felvonultatását.
Miért olyan biztosak a nyelvészek a dolgukban, és mik azok a tényleges bizonyítékok, amik az uráli rokonságot megkérdőjelezhetetlenné teszik? Kálmán László, az MTA nyelvésze elkészítette a tökéletes puskát.
A rézedényt különíró harmadikos gyerek intuíciója az volt, hogy az anyagnevek jellemző módon nem annyira tárgyakra, mint tárgyak tulajdonságára utalnak. Kálmán László csak annyit mond, hogy nem biztos, hogy a kétféle intuíció között választani kell.
A beszédünknek a beszédhangok sorozatán kívül még legalább egy összetevője van, a dallam. Úgy is mondhatjuk, hogy az egy másik szólam. Kálmán László elmagyarázza a hangzók képzését, a beszéd szólamait.
Milyenek a magyar mondatok, és hogyan magyaráznánk el őket egy külföldinek? Kálmán László, az MTA nyelvésze mondatfélékről, állítmányfélékről, igés szerkezetekról és a titokzatos Jóskáról, aki vagy be van rúgva, vagy be fog rúgni.
Akármilyen intenzív volt is az ősmagyar és az ótörök érintkezése, a magyarok nem adták fel az uráli nyelvüket (sőt, valószínűleg sok más nyelvet beszélő át is tért a magyar ősére), és a török hatás messze nem volt akkora, hogy az uráli rokonság megkérdőjelezhető legyen.
Többet ártanak a magyar nyelvnek és használóinak a szélsőséges nyelvideológiák, mint egy nem kedvelt rokonság vagy a 21. századi infokommunikációs forradalom, derül ki A magyar nyelv jelene és jövője című, most megjelent tanulmánykötetből.
Legalábbis ha angol anyanyaelvűek próbálják megtanulni. Az amerikai kormány diplomatáit idegen nyelvre oktató cég, az FSI a 4+-os, nukleáris nehézségű nyelvek közé sorolja a magyart, aminél csak öt nehezebb létezik a világon.