Klímakáosz felé száguld a Föld
Egy klímajelentés szerint a Föld 34 létfontosságú mutatójából 22 rekordmagas szinten áll, és egyre kevesebb időnk maradt a legrosszabb forgatókönyvek elkerülésére.
Egy klímajelentés szerint a Föld 34 létfontosságú mutatójából 22 rekordmagas szinten áll, és egyre kevesebb időnk maradt a legrosszabb forgatókönyvek elkerülésére.
Öntözés helyett a csapadékvizek helyben tartásával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével, és a tájhasználat átalakításával alkalmazkodhat csak a mezőgazdaság, állítja a Másfélfok klímablogon csütörtökön megjelent elemzés.
Legalábbis a 2022-es népszámlálás közlekedési adatai alapján készült legújabb elemzés szerint.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói az elmúlt három évtized trendjei alapján vizsgálták a Kárpát-medence zivatarpotenciálját.
A következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát, állítja gyorselemzésében Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.
A hőség és a szezonális csapadékhiány a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet, állítja a Másfélfok gyorselemzése.
Az egy napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozások számának növekedésével a közegészségügyi kockázatok mellett a dél-európaihoz hasonló áramkimaradásokat eredményezhet a klímaváltozás, állítják a Másfélfokon megjelent cikkükben magyar kutatók.
A Másfélfok friss elemzése szerint a pesszimista klímaforgatókönyv beteljesülése esetén Magyarország területének 80 százalékát sújthatja egy hónapnál is hosszabb pusztító szárazság.
A vulkáni aktivitás fokozódását, ivóvízellátási problémákat és gyakoribb villámlást is okozhat a klímaváltozás amellett, hogy évente akár egy hétnyi alvásidőt veszíthetünk el a felmelegedés miatt.
A legnagyobb veszélyt a hőhullámok és a légszennyezettség jelentik.
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.
A Másfélfok térképeket és előrejelzéseket osztott meg a havazás várható visszaszorulásáról, ami nem csak Magyarországot, hanem a klímamodellek szerint egész Európát érinti Skandináviától a Mediterráneumig.
Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.
Enélkül a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen, így minden apró lépés számít, amivel egy-egy tizedfokot le lehet farigcsálni a felmelegedésből.
A múlt heti tavasz után most megint hidegebb idővel kell beérnünk, de ez nem csak nekünk kellemetlen, hanem a természetet is rosszul érinti a Másfélfok összegzése szerint.