Kritikus állapotot ért el a Föld rendszereinek kétharmada egy októberi klímajelentés szerint, amiről csütörtökön számolt be a Másfélfok.

Miközben tavaly rekordot döntött a globális átlaghőmérséklet, olyan forróságot eredményezve, amihez hasonló 125 ezer éve nem fordult elő a bolygónkon, a jelentés szerint a Föld 34 létfontosságú mutatójából 22 rekordmagas szinten áll.

„Klímakáosz felé száguldunk. A bolygó létfontosságú mutatói vörösen villognak” – írják a jelentésben, ami szerint egyre kevesebb időnk maradt a legrosszabb forgatókönyvek elkerülésére, köztük olyan éghajlati fordulópontok átlépésére, mint az Atlanti-óceán legfontosabb és Európa éghajlatát szabályozó áramlási rendszerének (AMOC) jelentős meggyengülése, vagy a több méternyi globális tengerszintnek megfelelő jeget tároló nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) összeomlása.

12 grafikon mutatja be, hogy mennyire rossz irányba tartunk

A William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem kutatója és kollégái által a BioScience folyóiratban októberben közölt jelentés legfontosabb megállapításait a Másfélfok szakértői tizenkét grafikonon keresztül mutatták be. Ezek olyan trendek kedvezőtlen irányba történő alakulását ábrázolják, mint az energiafogyasztás, az üvegházgáz-kibocsátás, az óceánok hőtartalmának változása és az erdők erdőtüzek miatti elvesztésének üteme.

A fosszilis energiahordozókból, köztük a szénből, földgázból és kőolajból származó kibocsátások 2024-ben rekordot döntöttek, és az olyan, gyorsan terjedő megújuló energiaforrások, mint a napenergia és a szélenergia egyelőre csak az emberiség energiaigényénak 3-4 százalékát tudják kiszolgálni. Emiatt 2024-ben az üvegházgáz kibocsátás mértéke is csúcsra ért, 40 milliárd tonnányi szén-dioxidnak megfelelő kibocsátással, miközben az egy főre jutó kibocsátások csökkenés helyett 2007 óta lényegében stagnálnak.

A globális erdőveszteség 2024-ben közel 30 millió hektár volt a növekvő erdőírtás és erdőtüzek következtében. A tüzek okozta globális veszteségek tavaly rekordszintet értek el, ami a 2000-es évekhez képest háromszoros növekedést jelent és a felmelegedés erősítése mellett a biodiverzitási válságot is súlyosbítja. A Föld sugárzás-visszaverőképessége (albedó) az elmúlt két évtizedben meredek csökkenést mutat, a gleccserek és jégtakarók olvadásával, és a tengeri jég területének visszahúzódásával párhuzamosan.

A Másfélfok szakértői szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, már 2029 körül tartósan elérhetjük az éghajlatkutatók által kritikus küszöbnek tekintett 1,5 Celsius-fokos felmelegedési szintet, miközben tíz évvel ezelőtt ezt még csak 2042-re valószínűsítették. „Mindezek alapján a világ egyre közelebb sodródik a veszélyes „forró Föld” forgatókönyvhöz – egy olyan állapothoz, amelyben a klímarendszer önmagát erősítő folyamatok miatt még akkor is tovább melegedne, ha az emberiség gyorsan csökkentené a kibocsátásokat” – vélekednek.