45 év után ismét magyar űrhajós jutott a világűrbe. Kapu Tibor és három űrhajóstársa magyar idő szerint szerdán 8:31-kor indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra egy amerikai űrhajóval.

A második magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó a korábban az Apollo és űrrepülőgép programokban használt LC-39A indítóállásról emelkedett a magasba Elon Musk SpaceX űrvállalatának Falcon–9 rakétáján. Az űrhajósok a tervek szerint június 26-án, pénteken 13:00-kor érkeznek meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A rakéta első fokozata 57 másodperccel később elérte a Max Q-t, azt a pillanatot, amikor a legnagyobb mechanikai terhelés nehezedik rá. Két és fél perccel az indítás után leállt az első fokozat kilenc Merlin hajtóműve, és szétvált a két rakétafokozat. A második fokozat megfelelő pályán folytatta útját a világűr felé.

Miközben a második fokozat tetején utazó Dragon elérte a világűrt, az újrahasználható első fokozat megkezdte a Földre történő visszatérést és hét és fél perccel az indítás után a szárazföldön landolt. A második fokozat egy perccel később lekapcsolta egyetlen Merlin hajtóművét és 10 perccel azután, hogy a Falcon–9 elhagyta az indítóállást, levált róla az immár Föld körüli pályára állt Dragon.

„15 millió magyar emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs. Belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok legerősebb támaszaim. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”

– mondta Föld körüli pályáról Kapu.

A kilövés előtti két órát, az előkészületeket és az indítási procedúrát ebben a cikkben követtük ma reggel. Az Axiom Space élő közvetítése itt látható:

Kapu két hetet tölt az űrállomáson, ami alatt magyar szakemberek által kitervelt orvosi, biológiai és anyagtudományi kísérleteket végez majd, megfigyeli bolygónkat és különleges légköri jelenségeit, valamint egy háromdimenziós VR-videót is készít. A magyar űrhajós az Axiom Space vállalat negyedik küldetésével (Ax–4) jut el az ISS-re, a SpaceX Dragon űrhajóján.

Kapu a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewskivel, az indiai Shubhanshu Shuklával és az amerikai Peggy Whitsonnal utazik az űrállomásra, ahol együtt közel 60 különböző tudományos kísérletet és tevékenységet folytatnak majd. A parancsnoki feladatokat ellátó Whitson veterán asztronauta, aki mellett Kapu és társai jó kezekben lesznek. A 65 éves űrhajósnő az amerikai űrügynökségnél (NASA) töltött karrierje során három hosszútávú űrrepülésen vett részt, a NASA-tól történő visszavonulása után pedig az Axiom tanácsadója és második küldetésének vezetője lett. Shubhanshu és Sławosz Uznański Kapuhoz hasonlóan saját nemzetük második űrhajósai, akiknek útját a lengyel és az indiai állam finanszírozta.

Az Axiom–4 űrhajósai hét, jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó asztronautához és kozmonautához csatlakoznak majd: Takuya Onishi japán űrhajóshoz, Nichole Ayers, Jonny Kim, Anne McClain amerikai űrhajósokhoz és Kirill Peskov, Sergey Ryzhikov és Alexey Zubritsky orosz űrhajósokhoz.

A szerdai fellövésre többszöri halasztás után került sor. A SpaceX először június 10-ére tűzte ki az indítási dátumot, de a rakéta útvonalán várható erős széllökések és a Falcon–9-en észlelt oxigénszivárgás miatt végül sem aznap, sem másnap nem tudtak az űrhajósok útnak indulni. Az űrvállalat orvosolta a problémát, de közben az amerikai űrügynökség (NASA) azt közölte, hogy szivárgást észleltek a 25 éves űrállomás egyik orosz moduljában, a Zvezda-ban, amit ki kell vizsgálni.

Aztán június 22-ére kitűztek egy újabb indítási dátumot, majd a NASA ismét közbeszólt, mivel több időt akartak szánni a modul leghátsó részében végzett javítások értékelésére. „Az űrállomás összekapcsolt és egymásra épülő rendszerei miatt a NASA szeretne megbizonyosodni arról, hogy az állomás képes fogadni a további űrhajósokat” – közölték múlt hét csütörtökön.

A HUNOR magyar űrhajós programot 2021-ben jelentette be a kormány, azzal a kezdeti céllal, hogy évtizedekkel Farkas Bertalan repülése után egy hónapra a Nemzetközi Űrállomásra küldjenek egy kutatóűrhajóst. A küldetés előkészítésére és megvalósítására 2023-ban 27,1 milliárd forintot csoportosítottak át, és több száz jelentkezőből négy jelöltet választottak ki. Közülük tavaly májusban a gépészmérnökként végzett Kapu bizonyult a legjobbnak; tartalékosa Cserényi Gyula villamosmérnök lett. Mielőtt kutatóűrhajósnak állt volna, a 33 éves Kapu az autóiparban dolgozott, és akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott.

10 percig utaznak a rakétán

A Kaput szállító SpaceX Crew Dragon jelenleg az egyetlen amerikai űrhajó, amely rutinszerűen fuvaroz űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, miután a Boeing Starliner űrhajója tavalyi debütálása során súlyos meghibásodást szenvedett el. Ennek következtében tesztpilótái, Butch Wilmore és Suni Williams nyolc nap helyett kilenc hónapot töltöttek az ISS-en. Wilmore és Williams így is két héttel hamarabb jutott haza, miután a hazarepülésükhöz egy már többször újrahasznált és nem egy új gyártású Dragont vettek igénybe, amivel végül most Kapuék utaznak a világűrbe.

A Dragont percek alatt űrbe juttató, részben újrahasználható Falcon–9 a világ egyik legsikeresebb űrrakétája, amit eddig 494-szer lőttek fel – ebből mindössze három repülés végződött kudarccal. A Falcon–9 2020 óta juttat a világűrbe emberes űrhajókat, és az eddigi emberes repülések során egyetlen komolyabb meghibásodást sem szenvedett el.

A fellövés előtti percekben a Dragon saját áramellátásra kapcsol és fedélzeti számítógépei elvégzik az utolsó ellenőrzéseket. Ha a SpaceX rakétaindításokért felelős irányítója és a számítógépek is mindent rendben találnak, a Falcon–9 elhagyja a kilövőállást. Ha az út során vészhelyzet állna elő, a Dragon saját rakétafúvókáival automatikusan elhagyja a rakéta környezetét, majd ejtőernyőivel tengeri landolást hajt végre.

Az űrhajó a fellövéstől számítva nagyjából 10 percig utazik a Falcon–9 tetején, mielőtt leválna a rakétáról. Ezután lelassulnak az események, és az űrhajósok elkezdhetik megtapasztalni és megszokni a súlytalanságot, miközben az űrhajó a következő órákban lassan megközelíti az ISS-t.

Az űrhajó a tervek szerint a fellövés után egy nappal, június 26-án csatlakozik majd a nagyjából 400 kilométeres magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomáshoz. Az amerikai, orosz, európai, japán és kanadai együttműködésben felépült űrbeli laboratórium a világűr békés célú felhasználásának és a nemzetközi kooperációnak az egyik legfontosabb szimbóluma, amin 2000 novembere óta folyamatosan tartózkodnak asztronauták és kozmonauták. Az űrállomás megépítése és folyamatos ellátása több mint 190 milliárd dollárba (68 000 milliárd forint) került 2021-ig, aminek a túlnyomó részét az Egyesült Államok fedezte.

Mire elég két hét a Nemzetközi Űrállomáson?

Az ISS-en tartózkodó űrhajósok eddig több ezer kísérletet végeztek el, amiből több száz tudományos publikáció született. Ugyanakkor különösebben sok, a mindennapi életünkre is kiható tudományos áttörést nem lehet a bolygónk körül keringő laboratóriumhoz kötni.

Négy évvel ezelőtti cikkünkben így amellett érveltünk, hogy az ISS nem a tudományos teljesítménye miatt igazán nagy szám, hanem azért, mert két és fél évtizede lehetővé teszi az állandó emberi jelenlétet a világűrben. Ez, még ha csak a Föld közelében történő tartózkodásról is van szó, elengedhetetlen ahhoz, hogy egy emberes holdbázis vagy marsbázis létrehozása ne csak örök álom maradjon.

A HUNOR program, ahogy a Qubit egy korábbi podcastjából és riportjából kiderül, a kezdetektől a tudományt igyekezett a második magyar űrhajós útjának középpontjába állítani. És ez, ha megnézzük az Axiom által a HUNOR programnál listázott 24 kísérletet vagy egyéb tudományos és oktatási tevékenységet – ami több, mint amennyit az indiai vagy a lengyel űrhajós végez majd –, látszólag sikerült is. Maga az Axiom is büszkén hirdeti, hogy az űrhajósok az eddigi négy küldetésből ezen az úton folytatják majd le a legtöbb kutatási és tudományos tevékenységet a Nemzetközi Űrállomáson.

A HUNOR programba a projekt honlapján található információ szerint az ország minden pontjáról érkeztek kísérleti tervek, műszerkoncepciók és tudománynépszerűsítő kezdeményezések. Ezek jó néhány tudományterületet lefedtek, az orvostudománytól a földmegfigyelésen át a pszichológiáig. „A hazai elbírálás során a tudósok az űrtechnológia nemzetközi frontvonalához mérve értékelték a kísérletek tudományos relevanciáját. Az így kiválasztott kutatások az amerikai űrhivatal engedélyével kerülhetnek fel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére” – írják.

Azoknak a kísérleteknek többsége, amit Kapu elvégez majd, orvosi és élettani területeket érintenek. A TESH (Telemetry System for Space Health) projekt az űrhajós szív- és érrendszerének állapotáról és egyensúlyérzékelési képességéről gyűjt majd adatokat. Ezeket Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem kutatóorvosának csapata mesterséges intelligencia (AI) technikákkal elemzi majd ki, ami reményeik szerint elősegítheti a valós idejű egészségmonitorozási és a várható egészségi állapotot előrejelző technológiák fejlesztését. Más kísérletek az űrutazás agyi vérkeringésre, az űrhajós mikrobiomjára, kognitív képességeire, beszédmintázataira és térérzékelésére gyakorolt hatásait vizsgálják majd, valamint egy nanoszerkezetes gyógyszerformulát alkalmazó látásterápia is tesztelnek.

A DNS-hibajavítás (DNA Repair) nevű biológiai kísérlet kifejlett és lárvakorú ecetmuslicákon (Drosophila melanogaster) méri majd az űrbeli sugárzási környezet DNS-re gyakorolt hatását, és azt, hogy egy DNS-hibajavító enzim túltermelése molekuláris szintű védelmet biztosíthat-e az űrbeli sugárzás ellen. Ez jól jönne jövőbeli űrrepülések esetén, amikor az űrhajósok hetekre vagy hónapokra a Föld sugárzásvédelmet biztosító mágneses terén kívülre merészkednek majd. Azt, hogy pontosan mennyi sugárzás éri Kaput az űrutazása során, a RANDAM (RAdNano Dosimeter Astronaut Module) miniatürizált, viselhető sugárzásmérő szenzor segít majd megállapítani.

Izgalmasak a földmegfigyelő kísérletek is: az UHU zivatarokkal összefüggő, titokzatos felsőlégköri fényjelenségeket, úgynevezett időszakos világító eseményeket (Transient Luminous Events, TLE) figyel majd meg. Ilyenek a vörös lidércek (sprites), a kék színű nyalábok (blue jets), és más furcsa fényjelenségek. Az ORBGEO projekt pedig Föld körüli pályáról készített fényképfelvételekből próbálja majd meghatározni, hogy azok a Föld mely területéről készültek. A kísérlet azt is teszteli majd, hogy a geolokációt milyen légköri jelenségek és körülmények nehezíthetik meg.

Kapu az űrállomáson töltött két hét alatt navigációs (IMU-DRS), anyagtudományi és folyadékdinamikai kísérleteket is lefolytat majd. Emellett társaival háromdimenziós videót készít az űrállomásról, amit majd virtuális valóság (VR) szemüveggel lehet majd megtekinteni, valamint ismeretterjesztő tevékenységet is folytat majd, aminek során az űrállomásról magyar diákok kérdéseire válaszol.

Hároméves kiválasztási folyamat és kiképzés után jutott el idáig

A kormány az élesedő űrversenyt és az abban rejlő lehetőségeket látva 2021 nyarán hirdette meg a HUNOR programot, amire a vállalkozó kedvű magyar állampolgárok 2022. január 31-ig pályázhattak űrhajósjelöltként. A 247, túlnyomó többségében férfi jelentkezőből először 25 főt választottak ki további vizsgálatokra, majd 8, és 2023 márciusában végül 4 főre – Kapura, Cserényire, Szakály Andrásra és Schlégl Ádámra – szűkítették az űrhajósjelöltek listáját.

A kiválasztási és bevezető képzési folyamat végén, 2024. május 26-án döntöttek arról, hogy Kapu mehet majd a világűrbe, és Cserényi tartalékos lesz. Az Ax–4 küldetés minden űrhajósa, így Kapu is a NASA-val, az Axiom Space-szel és a SpaceX-szel készült fel az űrrepülésre, miután az amerikai űrügynökség és az ISS-t üzemeltető partnerei jóváhagyták repülésüket. Kapu és Cserényi kiképzése 2024 augusztusában kezdődött Houstonban, ahol a legénység többi tagjával is megismerkedtek.

A kormány azt állítja, hogy a HUNOR program célja a második magyar űrhajós ISS-re juttatásán keresztül egy robosztus űrszektor kialakítása, ami nemzetközi szinten is versenyképesebbé teheti Magyarországot a high-tech iparban. Az, hogy Kapu útjának ténylegesen mekkora hatása lesz a magyar tudományra és űriparra, csak a visszatérése utáni hónapokban és években derül majd ki.

A jelenleg ISS-en tartózkodó, Kaput és társait fogadó űrhajósok listája javításra került a cikkben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: