Legalább 16 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza a kutyák és az emberek kapcsolata
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
ősi DNS
Több ezer évvel tovább folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot Európában a vízben gazdag alföldi területeken
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Trump Harvard ellen indított háborújának a magyar őstörténet megértését segítő kutatások is áldozatául eshetnek
Tavasszal az amerikai kormányzat összesen 2,7 milliárd dollárnyi forrást vont meg a Harvard Egyetemtől. A pénzek nélkül David Reich és kollégái sem tudják folytatni kutatási programjukat, amelyben ősi DNS-minták elemzésével fedik fel múltunk titkait.
Titokzatos mamutpopulációra bukkantak Mexikóban
Kutatók az elmúlt években 61 mamut fosszíliát tártak fel Közép-Mexikóban. Ősi DNS vizsgáltok alapján az állatok az amerikai mamutok egy elkülönült populációjához tartoztak, így lehet, hogy inkább mexikói mamutoknak kellene hívni őket.
Szibériában találtak rá a honfoglaló magyarok távoli őseire a Harvard kutatói
Az eddig gondoltnál jóval keletebbre, Jakutföldig vezet az uráli nyelveket beszélő népek eredete a Harvard genetikusai szerint, akik 180 ember ősi DNS-ének elemzésével rekonstruálták a 4500 éves történetet.
Ókori egyiptomi rítusokhoz lehet köthető a macskák háziasítása
Két nagyszabású kutatás teljesen átírhatja a macskák háziasításának történetét. Az állatok Európába az elmúlt kétezer évben kerülhettek be nagy számban, és megjelenésük nem hozott sok jót az őshonos vadmacskáknak.
Tízezer év után visszahozták az élők sorába az óriásfarkast
Egy kis ősi DNS, egy kis klónozás, egy kis génszerkesztés, és kész is vannak az óriásfarkasbébik. A tudósok kétkedve fogadják a több mint tízezer éve kihalt faj feltámasztásának hírét, de a dallasi Colossal Biosciences már a dodó és a mamut „újjáélesztésén” ügyködik.
Áttörő felfedezés: már a kőkorszaki európaiak is áthajózhattak Afrikába
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
Egy 6500 évvel ezelőtti kaukázusi népcsoporthoz nyúlik vissza az indoeurópai nyelvcsalád eredete, állítja egy archeogenetikai kutatás
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Barna bőre, kék szeme és göndör haja volt a csecsemőnek, aki 17 ezer évvel ezelőtt halt meg a mai Olaszország területén
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
3500 éves kínai múmiákon találták meg a világ legöregebb sajtját
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
Ősi DNS-ből állították fel egy 6500 éve élt férfi hét generáción átívelő családfáját
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
Forradalmi genetikai vizsgálat tárta fel egy ősi ékszer viselőjének titkait
Az ékszert egy 20 ezer éve élt nő hordhatta vagy készíthette. Mindez most először az értékes tárgy tönkretétele nélkül derült ki, köszönhetően egy új, az ősi DNS kinyerésére szolgáló eljárásnak, aminek kidolgozásában a friss Nobel-díjas Svante Pääbo is szerepet játszott.