Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.
Egyre több AI a kutatásban, személyre szabott génterápiák, rákteszt a vérből, Hold-és Mars küldetések, a tengermély vizsgálata, még profibb részecskegyorsítás, és persze Donald Trump.
Minthogy eddig még nem sikerült kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszert, a szuverenista tudomány még mindig üldöztetésnek van kitéve, itt az ideje feltűrni az ingujjat: további intézmények és pénzek kellenek a korszaképítéshez.
A tudomány és a politika viszonyáról szóló beszélgetés után Orbán Viktor és az MCC kapcsolatáról és a magyar egyetemek szabadságáról kérdeztük a miniszterelnök politikai igazgatóját, aki a Migrációkutató Intézet tevékenységét említette a konstruktív tudományos viták ékes példájaként.
Nemcsak Orbán Balázs doktori disszertációja került végre nyomtatásba, de Szilvay Gergely publicista külön kötetben is megvédte a Fidesz kampányfőnökének botrányos védését. A könyvbemutató slágerkifejezése az „autoriter liberalizmus” volt, míg Schiffer András kikelt a woke ELTE elnyomó kultúrája ellen.
Lentner Csaba szerint az akadémikusok többsége „krónikus teljesítményhiányban szenved”, amit az MTA adatokkal cáfolt. A közgazdász azóta támadja az intézményt, hogy elutasították MTA-doktori pályázatát.
Több neves kutató, intézmény és a korábbi Orbán-kormányok két volt minisztere is védelmébe vette Pál Csabát és Papp Balázst, a két mikrobiológust, akik a kormánypárti média célkeresztjébe kerültek.
Scheuer Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja szerint az egyetem új alapító okirata garantálja az augusztus 1-től az egyetembe olvadó bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok zavartalan finanszírozását.
Bár a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok 2025. augusztus 1-től az ELTE-hez tartoznak, működésük finanszírozásáról nem született megállapodás.
„Tegnap kaptam az alábbi levelet a KASTÉLYBÓL, melyben tudatják velem, hogy engem – 1199 sorstársammal együtt –, mint bútordarabot augusztus 1-én áttolnak a szalonból az ebédlőbe” – írja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA doktora.
A Trump–Musk duó segítségével kiherélt légkör- és óceánkutató hivatal (NOAA) egy hónappal elhalasztotta a tervet, amely a tudósok szerint évtizedekkel vetheti vissza az időjárás-előrejelzési képességeket.
Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az ELTE Szenátusa ma összeül, de nem szavazhat a négy egykori akadémiai kutatóközpont átvételéről. A HUN-REN Irányító Testületének három tagja lemondott, a székházról már a kapucsengőt is leszerelték a tüntetők miatt. 1123 dolgozó, a kutatói infrastruktúra és az ingatlanvagyon a tét, miközben senki sem érti, miért történik ez az egész.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.