Csillagászok 128 új holdat fedeztek fel a lélegzetelállító gyűrűiről ismert bolygó körül. Emiatt vészesen fogynak a skandináv mitológiai alakok, amikről a Szaturnusz holdjait elnevezik.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
A jégbolygó az északi sarki sapkáját is megmutatta, de viharok is kivehetők a nem is olyan rég még csak tömör kék foltként látott Uránuszról készült friss képen.
Arrafelé olyan viszonyok uralkodnak, hogy az évszakhatárokon kialakuló légkör egy idő után visszafagy a felszínre, mielőtt a jég az erős sugárzás hatására újra gázokká alakul.
A két legnagyobb hold, a Titánia és az Oberon belső óceánjai ahhoz is elég melegek lehetnek, hogy teret adjanak az életnek.
Így még nem láthattuk a Naprendszer hetedik bolygóját, annak sarki sapkáját, viharfelhőit és gyűrűit.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.