Indításra kész a Roman, a NASA új, szuperképességekkel ellátott űrteleszkópja
Elkészült és indításra vár a NASA forradalmian új űrteleszkópja, amely kétszázszor nagyobb területet képes feltérképezni, mint a Hubble.
Elkészült és indításra vár a NASA forradalmian új űrteleszkópja, amely kétszázszor nagyobb területet képes feltérképezni, mint a Hubble.
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel figyelték meg a Jupiterhez hasonló méretű, tőlünk nagyjából 12 fényévre található Epsilon Indi Ab exobolygót. A légköre nagyon nem úgy viselkedik, mint ahogy várták.
A James Webb és Hubble űrtávcsövek frissen közzétett megfigyelései gazdagabb betekintést nyújtanak a kutatóknak a gázóriás légkörében zajló folyamatokba.
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
Videón is látható a felvillanás, amelyet néhány napja egy kutató élőben kapott el, robotteleszkóp segítségével.
A műholdak megzavarják az űrteleszkópok megfigyeléseit, és fényükkel akár 96 százalékos szennyezést okozhatnak az obszervatóriumok képeiben.
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
A sötét anyag létét csak indirekt módon, a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén lehet kimutatni, és ez már nincs is messze.
Soha ilyen részletességgel nem láttuk még az M87 galaxis szupernehéz fekete lyukából kifújó forró plazmát. A megfigyelés segíthet megérteni, miként alakítja a hatalmas fekete lyuk galaxisának környezetét.
A Sagittarius B2 vörös és magenta színekben világító por- és gázfelhőit példátlan részletességgel tárta fel az infravörös űrteleszkóp.
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.