Felfedezték a legnagyobb forgó struktúrát a világegyetemben
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
világegyetem
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Kvantumfizikusok friss elmélete cáfolja, hogy az univerzum csak egy számítógépes szimuláció lenne
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
6 milliárd fényév távolságból mérték meg egy szupernehéz fekete lyuk koronáját, aminek kiterjedése bolygórendszerünkével vetekszik
A fekete lyuk körül röntgentartományban fényesen világító régió a napkoronához hasonlóan szuperforró gázokból áll. Az úttörő méréshez egy közbenső galaxis és a gravitációs lencsehatás is kellett.
A Vera Rubin évente annyi adatot generál majd, mint az összes többi földi optikai teleszkóp együttvéve
A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Bejutott az antigravitáció a magyar fizika elefántcsonttornyába, de ez kevés lesz ahhoz, hogy komolyan vegyék
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Régóta fennálló kozmológiai elmélet dőlhet meg: friss adatok szerint gyengül az univerzum tágulásáért felelős sötét energia
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
Mi történt az ősrobbanás után? Hamarosan erre adhat választ a NASA SPHEREx űrtávcsöve
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
Karácsonyfa-égősorra emlékeztető ősi galaxist figyelt meg a James Webb űrteleszkóp
A Firefly Sparkle-nek elnevezett galaxist 600 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látjuk, és vizsgálata a kutatók szerint segíthet megérteni, miként jött létre saját galaxisunk, a Tejútrendszer.
Így néz ki az univerzum az eddigi legnagyobb szuperszámítógépes szimuláción
A kozmológiai időgépként szolgáló világegyetem-térkép fizikai alapjait és algoritmusait évekig finomították a kutatók, a szimuláció így a hagyományos mellett a sötét anyag több milliárd éves evolúcióját is feltárja.
Fontos teszt erősítette meg, hogy Einstein híres elmélete az egész univerzumban megállja a helyét
Amerikai kutatók közel 6 millió galaxis eloszlását térképezték fel 11 milliárd éves távlatban, hogy megnézzék, az általános relativitáselmélet univerzális-e. Úgy tűnik, az.
Több millió galaxis vehető ki egy frissen bemutatott, 208 gigapixeles képen
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Furcsa galaxisra bukkant a James Webb űrtávcső
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.