Egy nappal az után, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok közismerten klímaváltozás-szkeptikus elnöke Washingtonban fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, a hazai közélet legmagasabb szintjén lett téma a klímaváltozás. Kövér László házelnök kedd este egy siófoki lakossági fórumon az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdéseknek, de a „főáramú, Brüsszelt is uraló” politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a „kelet-európai országok hálátlansága” vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje. 

Kövér elmondta: egy friss felmérés szerint Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást, ami szerinte 

„a »független és pártatlan« média agymosó hatása miatt van.”

Az elmúlt években nemigen volt példa rá, hogy a kormányzó párt egyik jelentős alakja,  a három közjogi méltóság egyike megpróbálta volna lufinak feltüntetni az ember előidézte klímaváltozás tényét. Ezzel szemben Orbán Viktor 2017. júniusi rádióinterjújában még a következőképp reagált a hírre, hogy Trump kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből: „Magyarország álláspontja az, hogy a klímaváltozás létezik, veszélyes és globális természetű, a vele szembeni fellépés globális szintű cselekvést igényel”. 

Áder János köztársasági elnök pedig Kövér előtt néhány órával, kedden Makón iskolások előtt összefüggésbe hozta a túlfogyasztást a klímaváltozással, persze az extrém időjárás migrációs vonatkozásairól sem megfeledkezve. Szintén az MTI-ből idézve: Áder szerint a Föld népessége száz év alatt három és félszeresére nőtt, részben ehhez kötődően jelentősen bővült a fogyasztás, amely ráadásul rossz szemléletű is, így természeti tőkénket éljük föl. A klímaváltozás következtében a legszegényebb országok válnak a legvédtelenebbé, ennek pedig akár egész földrészekre kiterjedő hatásai is lehetnek. Hozzátette: az ismétlődő migrációs hullámok is összefüggésben vannak a klímaváltozással.

Íme néhány elismert nemzetközi és hazai szervezet, kutató és magánember, akiknek munkássága arról árulkodik, hogy Kövér kijelentésével ellentétben a klímaváltozás nem feltétlenül „a független és pártatlan média agymosó hatása miatt” vált napjaink egyik legégetőbb kérdésévé. 

Országos Meteorológiai Szolgálat 

A meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős költségvetési szerv április elején ugyan nem beszélt a klímaváltozásról, csak szárazon megállapította: a mérések kezdete óta Magyarországon 2018 volt a legmelegebb év, valamint hogy az eddigi tíz legmelegebb év közül nyolc 2000 utáni.

WMO

Néhány nappal korábban az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, a WMO (ez az a szervezet, amit azért hoztak létre, hogy hiteles információkat szolgáltasson a klímaváltozásról és a Föld ivóvízforrásairól) figyelmeztetett jelentésében, hogy a globális felmelegedés fizikai és gazdasági következményei egyre gyorsabban jelentkeznek. Ennek megnyilvánulása a jelentés szerint, hogy globálisan a négy legforróbb év van mögöttünk. A jelentéskészítők listázták azokat az emberi életekben és pénzben mérhető károkat, amelyeket a klímaváltozás kiváltotta szélsőséges időjárási jelenségek okoztak tavaly. 

Néhány tudós

A Kaliforniai Egyetem (San Diego), a párizsi Sorbonne, a New Jersey-i Princeton, a sanghaji Fudan Egyetem, a németországi Kielben található GEOMAR oceanográfiai központ, valamint az amerikai National Center for Atmospheric Research munkatársai a közel négyezer automata megfigyelőtutajból álló Argo hálózat adataira alapozva tavaly novemberben figyelmeztettek az óceánok hőtároló kapacitásában rejlő időzített bombára, azaz arra, hogy az elmúlt 25 évben a Föld tengerei 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint a klímakutatók korábban feltételeztek. A kutatók szerint az óceáni hőháztartás felborulása még szélsőségesebb időjárási jelenségeket okozhat, mint amiket ma ismerünk. Ez a tanulmány ugyancsak egyértelműen összefüggésbe hozta az emberi tevékenység következtében növekvő szén-dioxid-kibocsátást és a felmelegedést.

Sir David Attenborough 

Nem muszáj persze hinni valakinek csak azért, mert 93 éves, és 65 éve közvetlen közelről figyeli a természetet a Föld számos pontján, de meghallgatni azért érdemes. Attenborough fő üzenete a tavaly decemberi katowicei klímacsúcson az volt, hogy kifutunk az időből. Elmondta azt is, hogy esze ágában sem volt környezetvédő aktivistának állni, de kénytelen volt észrevenni, hogy az általa bemutatott fajok egyre nagyobb veszélyben vannak, ennek az egyik legfőbb oka pedig a klímaváltozás. Ekkor már javában dolgozott áprilisban megjelent új klímasorozatán, ami egy felmérés szerint máris jelentős agymosó hatást gyakorolt amerikai és brit fogyasztókra: a nézők jó része azóta próbálja visszafogni az eldobható műanyagok fogyasztását.

WHO

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete tavaly decemberben a klímaváltozás népegészségügyi következményeire figyelmeztetett. A visszaszámlálásnak nevezett jelentés elkészítéséhez a WHO és a Világbank 27 egyetem 150 szakértőjét mozgósította, akik szerint a klímaváltozás várható egészségügyi hatásainak igen széles skálája az élelmezési válságtól a járványok megváltozásán át a mostaninál is pusztítóbb légszennyezésig terjed.

IPCC

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének nagy hatású tavaly októberi jelentését 40 ország 91 kutatója állította össze. Ez volt az első azoknak a jelzéseknek a sorában, amelyek arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás már zajlik, és várhatóan sokkal pusztítóbb lesz, mint korábban várta a tudományos közvélemény. A riport egyik fő üzenete az volt, hogy ha a jelenlegi ütemben zajlik a kibocsátás (egyelőre évről évre rekordot dönt a légköri szén-dioxid mennyisége), a hatások már 2040-ig érzékelhetőek lesznek, a másik pedig az, hogy nagyon nem mindegy, 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal nő-e a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időkhöz képest.

NASA

Az amerikai űrhivatal több tanulmányban foglalkozott az emberi tevékenység kiváltotta klímaváltozás jeleivel és hatásaival. Tavaly májusi tanulmányukban a NASA kutatói azt állították, hogy a Föld forgási tengelye a 20. század kezdetétől napjainkig 10 métert vándorolt nyugati irányba, és ennek okai közé tartozik a klímaváltozás kiváltotta olvadás is.

Magyar kutatók

Az ELTE és az MTA fizikusai olyannyira létező problémának tekintik a klímaváltozást, hogy még kutatták is. Márciusban publikált tanulmányukban azt vizsgálták, milyen hatással lesznek a megváltozó légköri viszonyok a nagyobb vulkánkitörések, ipari balesetek okozta füstfelhők terjedésére, és arra jutottak, hogy ezek a szennyeződések a jövőben a Föld távolabbi pontjaira is eljuthatnak, mint eddig. Makra László, a Szegedi Egyetem klímakutatója pedig egy amerikai növénybiológussal karöltve azt vizsgálta, milyen hatással lehet a klímaváltozás a pollenallergiások életére. Három kontinens tizenhét aerobiológiai megfigyelőállomásának húsz év alatt begyűjtött adataiból arra következtettek, hogy a jövőben az érintetteknek kitolódott pollenszezonnal és megnövekedett pollenkoncentrációval kell számolniuk.

Áder János

A magyar köztársasági elnök tavaly szeptemberben még keményebben fogalmazott, mint kedden Makón. Áder János azt mondta, hogy a klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani, hogy civilizációnk jövője a tét. A köztársasági elnök arra kérte az Európai Meteorológiai Társaság konferenciájára érkező tudósokat, hogy kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azokkal minél gyorsabb és hatékonyabb cselekvésre ösztönözzék a politikai és a gazdasági élet szereplőit.