A mostani hőség is jelzi, hogy Európa éghajlata 1980 óta sajátos utat követ
A korábban augusztusra jellemző hőség ma már júliusban, júniusban, sőt néha májusban is megérkezik Európába. A felmelegedés mértéke 1980 óta látványos.
Zeke Hausfather
„Az éghajlat mindig is változott, nincs itt semmi látnivaló” – vagy hogy is van ez?
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Magyarországon fagyos volt a február, de a bolygón a valaha mért harmadik legmelegebb
Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
19,9 fok januárban? Mi folyik itt?
2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
Megérkezhet decemberben a hűsítő La Niña, de nem kell sokat várni tőle
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Vége az El Niño-nak, de még mindig nagyon magas a globális hőmérséklet: valami megváltozhatott a Föld éghajlati rendszerében
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
Rekorddöntő hőséghullámmal indít a szeptember
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
A klímaapokalipszist elkerültük, de akkor mi jön most?
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
Döbbenetesen meleg lesz 2024 júniusa, amely még a tavalyi extrém rekordot is túlszárnyalhatja
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint lényegében biztos, hogy az idei nyár első hónapjának globális hőmérséklete megdönt minden korábbi rekordot. Ez annak ellenére következhet be, hogy véget ért az El Niño, ami nem túl jó jel.
Hihetetlen forróság tombolt tavaly a bolygón, és egy vezető klímakutató szerint nem értjük, hogy miért
A Meteorológiai Világszervezet kedden kiadott friss jelentése megerősíti, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év. Gavin Schmidt amerikai éghajlatkutató szerint lehetséges, hogy a felmelegedéstől megváltozott a Föld éghajlati rendszerének viselkedése.
Olyan meleg volt 2023 szeptembere, hogy az a legvészesebb klímamodelleket idézi
Az előző hónap 1,8 fokkal volt melegebb az ipari forradalom előtti átlagnál. Ezzel csak a legdurvább forgatókönyvek számoltak, a kutatókat mégsem lepte meg teljesen a szeptemberi forróság.
Az idei lehet az első év, amikor elérjük a kritikus küszöbnek tartott 1,5 fokos felmelegedést
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
A szén-dioxidot elnyelő technológia nem csodaszer a klímaváltozás ellen, de égető szükség van rá
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint a legfejlettebb szén-dioxid-elnyelő módszerek terjedése mellett sem úszhatjuk meg a radikális kibocsátáscsökkentést, ha mérsékelni akarjuk a felmelegedést. Videóajánló.