Szeptember első hetében jóval melegebb lesz Európában az ilyenkor szokásosnál a Severe Weather blog vasárnapi cikke szerint. A kontinens nagy részét borító hőkupolának nevezett időjárási jelenség miatt a tanév kezdetén több országban, köztük Magyarországon is 35 Celsius-fok felett alakulnak a nappali maximum hőmérsékletek, és enyhülés csak jövő héten következhet.

A ClimateReanalyzer amerikai GFS modellre alapuló előrejelzése szerint a hét elején az 1979-2000 közötti időszak átlagához képest Nyugat-Magyarországon akár 11 fokkal is melegebb lehet, és Európa nagy részén magasan az átlag felett alakulnak a hőmérsékletek.

Normál esetben a lehűlés augusztus végén kezdődik meg, de idén ehelyett az ősz első napján, szeptember 1-jén Európa szerte időjárási állomások százai mértek hőmérsékleti rekordokat. A modell szerint a hét második felében Nyugat-Európában már a korábbi évtizedekben megszokottak szerint alakul majd a napi középhőmérséklet, bár Skandinávia északi részén kiugróan meleg lesz.

Az időjárási helyzet egy hét múlva normalizálódik Európa nagy részén, és már Magyarországon is csak 0-3 fokkal lesz melegebb a sok éves átlaghoz képest.

A mostani hőséghullám közvetlen oka egy Európa felett kialakult, hőkupolának nevezett magas nyomású rendszer, ami magában ahhoz hasonlóan tartja magában a hőt, ahogy egy edény fedője nem engedi ki a gőzt. A hőkupolák akár hetekig egy helyben tudnak maradni és kiterjedésük elérheti az 1600 kilométert. A globális felmelegedés a New Scientist nyár eleji cikke szerint egészen biztosan forróbbá teszi a hőkupolákat, és vannak olyan kutatások, amik alapján a jelenség az éghajlat megváltozásával gyakoribbá is válhat, legalábbis egyes régiókban.

Az ipari forradalom óta a globális felszíni hőmérséklet 1,3 fokkal nőtt meg, írta X-en augusztus közepén Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató. Ennek túlnyomó része, 1 foknyi melegedés az elmúlt 50 évben zajlott le, ahogy felgyorsult az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Augusztusban a globális hőmérséklet a tavalyi, egészen extrém évhez hasonlóan alakult, azaz 1,5 fokkal szárnyalta túl az ipari forradalom előtti szintet. Az egyetlen kedvező hír, hogy az El Niño fázis végével a példátlanul extrém globális tengerfelszíni hőmérséklet valamelyest csökkenni kezdett, bár továbbra is jóval az 1982-2011 közötti átlag felett alakul.