A kis léptékű vízmegtartás módszereit szorgalmazzák a kormányzatnál a zöld gerillák
„Bár roppant szűk az idő és kevés az eszköz, de van, amit most meg lehet csinálni és azonnal neki kell állni, hogy az őszi-téli csapadékból megfogjuk, amit lehet”.
„Bár roppant szűk az idő és kevés az eszköz, de van, amit most meg lehet csinálni és azonnal neki kell állni, hogy az őszi-téli csapadékból megfogjuk, amit lehet”.
A provokatív demonstrációk mellett hiánypótló aszályfórumokat is szervező civil aktivisták évek óta sürgetik a Magyarország totális kiszáradását megakadályozó vízgazdálkodási paradigmaváltást.
Teltházas aszályfórumot rendeztek Dabason az ország elsivatagosodása ellen évek óta akciózó Zöld Gerillák, ahol megindult a párbeszéd a vízügyi és agrárszakemberek, valamint a döntéshozók között. Kiderült: radikális reformmal még van esély a totális katasztrófa elkerülésére.
A Duna-Tisza közét sújtó ökológiai katasztrófa során felmerült egyik legfontosabb kérdés, hogy szabad-e erdőgazdálkodást folytatni a szárazság által sújtott, mára sztyeppnek minősülő területen. A helyi erdészeti cég terepbejáráson mutatta be a helyzetet a Zöld Gerilláknak és a sajtónak.
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. felszólította a Zöld Gerilla Mozgalmat, hogy távolítsa el csatornájáról azt a videót, amelyben egy ökológus azt állítja, hogy a félsivatagos Duna–Tisza közén a faanyag-termelés nem gazdaságos tevékenység.
Idén második alkalommal tartott tevés felvonulást Budapest utcáin a Zöld Gerilla Mozgalom. A szervezők szerint drámai a helyzet, de a politikusok a fülük botját sem mozgatják.
A Mosonmagyaróvári Járási Gyámhivatalhoz benyújtott kérelem szerint Nagy István cselekvésképtelensége, vagyis a folyamatos aszálykárok megfelelő elhárításának hiánya közvetlenül érinti a gazdálkodók megélhetését és az élelmezésbiztonságot.
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb magyarországi vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló, korszerű megoldás.
Azt igyekeztek megtudni, hogy az agrártárcának van-e bármilyen terve arra, hogy az Alföld ne száradjon végképp sivataggá – a tavalyi aszály óta ugyanis nem történt komoly előrelépés.