„Nem lehet az új kormányon számon kérni az idei aszályt, hiszen ezt a tavalyi évben, meg az azt megelőző években kellett volna kezelni. Viszont, bár roppant szűk az idő és kevés az eszköz, de van, amit most meg lehet csinálni és azonnal neki kell állni, hogy az őszi-téli csapadékból megfogjuk, amit lehet” – hívják fel a kormányzat figyelmét a Zöld Gerilla Mozgalom Facebook-oldalának hétfői posztja.

A provokatív kecskés és tevés demonstrációk mellett hiánypótló aszályfórumokat is szervező, az utolsó Orbán-kormány agrárminiszerének gondnokság alá vételét szorgalmazó közjogi performansz miatt elhíresült zöld gerillák szerint az őszi esők előtt a „csatornák szakaszos betömése, a létező zsilipek bedeszkázása gyorsan és olcsón megoldható, a civilek és a gazdák bevonásával, a vízügy szakmai felügyelete mellett”.

A pár hektáros gazdáktól a biokertészeken át ökológusokat, tájépítészeket és vízügyi mérnököket is a tagjai között tudó – a Magyarország totális kiszáradását megakadályozó vízgazdálkodási paradigmaváltást évek óta sürgető – civil társaság szerint az árvizek kivezetése komoly infrastrukturális beruházásokat igényel: „ez többéves folyamat, ezt majd pár év múlva kérhetjük számon, azonban ahol lehetséges a víz biztonságos kivezetése az infrastruktúra védelme mellett, ott el kell kezdeni nagyvizek idején. A szennyvizek megfelelő tisztítása és beszivárogtatása is komplex feladat, de itt már van valamekkora mozgástér. A településeknek a lehető leghamarabb át kell gondolni, hogyan tudják helyben tartani és zöldfelületeikre kormányozni”.

De, mint írják

„a jelenlegi csatornarendszer kártékonyságának a csökkentése, a lefolyáslassítás, pár fenékgát belapátolása hetek alatt megoldható”.

Az érintett tudományágak és szakterületek eredményeit integráló Vízválasztó koncepció szerint a belvízcsatornák szabályozhatóvá tételével, kisebb zsilipek, tározók építésével, az árterek időszakos elárasztásával, vizes élőhelyek helyreállításával leírható kis léptékű és lokális vízmegtartás része az ágazatokon átívelő komplex paradigmaváltás gyakorlati eszköztárának. Korábban megírtuk, hogy a szakértői becslések szerint egy-egy természetalapú beavatkozás nagyságrendekkel olcsóbb , mint a 2025 elején indult Vizet a tájba! programban szereplő, 1000-3000 milliárd forint közötti költségűre becsült vízügyi beruházások, amelyekben nagy tározók, több ezer kilométeres csatornarendszer és a zsilipek automatizálása is szerepel.

A Zöld Gerilla Mozgalom szerint az önkormányzatokat és a lakosságot a csapadékvizek megtartásának módszereivel megismertető országos kampány is gyorsan megvalósítható hatékony eszköz. Az is viszonylag egyszerű, hogy a „településeken meglévő zöldfelületekre kell kormányozni a csapadékvizet, helyet és időt biztosítva a természeti hasznosulásra”. A táji léptékű vízmegtartásra alkalmas 1-1,5 millió hektár központi kijelölése szerintük jóval több időt és tervezést igényel, „ezt 1 év múlva kérhetjük számon”.