Lotz-freskó a húgyszagban, kelták a Gellért-hegyen – még mindig van mit nézni Budapesten
Kordos Szabolcs frissen megjelent könyvéből, az Egy város újabb titkaiból ismét kiderül, hogy még ott is van mit nézni, ahol az ember naponta megfordul.
Kordos Szabolcs frissen megjelent könyvéből, az Egy város újabb titkaiból ismét kiderül, hogy még ott is van mit nézni, ahol az ember naponta megfordul.
A budapesti legendákat és legendás budapestieket felidéző kötet azoknak is tud újat mutatni, akik azt gondolják, hogy már mindent láttak a fővárosban.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
A budapesti grand avenue alapítását és építését kísérő események közül több is bekerülhetett volna a magyar gazdaságtörténet fekete krónikájába, a végeredmény azonban elhalványította a negatívumokat.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.