A konfliktus ősi stratégia, amely az idők során sok faj túlélését szolgálta. Az ember különlegessége abban áll, hogy ezt a stratégiát különböző eszközökkel felerősítette. Így a háború egyszerre biológiai örökség és kulturális konstrukció – és éppen ezért a béke is csak akkor lehet tartós, ha mindkét szinten kezelik a konfliktus gyökereit.
Tajvan szinte láthatatlan a magyar politikában és gazdaságban, de a helyzet változhat: több uniós országhoz hasonlóan Magyarország is szorosabbra fűzheti a szálakat a kelet-ázsiai országgal.
Kína veszélyeztetett piszeorrú majmokat küldött egy francia és egy belga állatkertbe, ami az országok közötti tudományos és természetvédelmi együttműködések mellett a diplomáciai kapcsolatokat is erősítheti.
A konzulátusokon és nagykövetségeken 2008 óta helyeznek el szenzorokat, de a külügyminisztérium a költségekre hivatkozva megszüntette a programot.
Az állatot 1700 évvel ezelőtt a maják ajándékozták Teotihuacán uralkodóinak. A majmot kukoricával és chilipaprikával etették, mielőtt feláldozták volna. Ez az első ismert majomszelidítés a történelemben, és sokat elárul a korabeli elit diplomáciai életéről is.
Az egyszerre kooperatív és versengő társasjáték, a Diplomacy egyszerűsített változatában egyedülálló módon a két mesterséges intelligencia jobbnak bizonyult a profi játékosoknál.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség egy friss jelentése szerint az elsősorban amerikai diplomatákat érintő rejtélyes kórt egészségügyi vagy környezeti okok magyarázhatják, nem egy idegen nagyhatalom rejtélyes csodafegyvere okozza. Abban a néhány ügyben, amire egyelőre még nincs épkézláb magyarázat, még folyik a nyomozás.
Gudzsarát államban azzal az indoklással hívják ezentúl kamalamnak a sárkánygyümölcsöt, hogy sokan Kínára asszociálnak a sárkányról, a két ország között pedig a himalájai határvillongások miatt épp meglehetősen feszült a viszony. A sárkánygyümölcs eredetileg Közép-Amerikából származik, nem Kínából, Indiában csak néhány éve kezdték termeszteni.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
Talán újabb „szónikus támadás” áll a háttérben, bár ez a tavalyi kubai megbetegedések ügyében sem bizonyosodott be. Az biztosabbnak látszik, hogy kínai-amerikai kapcsolatok rosszabbak, mint valaha.