Kabócamajom, óriáspatkány és még 8 csodálatos állatfaj, amit az elmúlt évtizedben fedeztek fel
A Föld becslések szerint 8,7 millió fajnak ad otthont még úgy is, hogy még nem fedezték fel és írták le a szárazföldi fajok 86 és az óceáni fajok 91 százalékát – erre jutottak legalábbis a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói 2011-es tanulmányukban.
Az elmúlt tíz évben ettől még fantasztikus felfedezések születtek, találtak egyebek mellett barlanglakó áttetsző csigákat, majmokat és egy új orangután fajt is. Magunk is beszámoltunk egy új selyemmajom, egy új teknősfaj, egy apró, sötétben világító cápa és egy még alakulóban lévő új galápagosi pinty felfedezéséről. A Business Insider csodálatos állatfajokat gyűjtött össze és mutatott be röviden, amelyek egytől egyig csak az elmúlt tíz évben váltak ismertté a tudomány számára.
A tapanuli orangután
Kutatók 2017-ben jelentették be, hogy a Szumátrán talált orangutánok új fajt alkotnak: a tapanuli orangutánok (Pongo tapanuliensis) lettek a hetedik ismert emberszabású faj, de már csak 800 példány él belőlük, és azokat is veszélyezteti a vadászat és az élőhely zsugorodása. Mivel a főemlősök az állatvilág legalaposabban tanulmányozott családjai közé tartoznak, jelzésértékű, hogy még mindig lehet közöttük új fajt találni.
Az igazság az, hogy a tapanulikat már 1937-ben felfedezték, de csakhamar feledésbe merült a szenzáció, 1997-ben pedig újra rájuk találtak, de az akkori tudományos konszenzus a szumátrai orangutánok alfajának sorolta be őket. Frissebb vizsgálatok alapján azonban 2017-re meggyőzően el tudták különíteni a tapanulit mint különálló fajt.
Az olinguito, más néven kis nyestmedve
A hetvenes évek óta nem fedeztek fel új húsevő fajt a nyugati féltekén, amíg 2013-ban el nem jött az olinguito, azaz kis nyestmedve (Bassaricyon neblina). Hogy eljött, az nem pontos kifejezés, mert először még a chicagói Field természettudományi múzeumban kellett rájönnie valakinek, hogy a több tíz éve meglévő példány nem olingo, azaz ecsetfarkú nyestmedve, hanem annak kisebb testvére, amely jóval nagyobb tengerszint feletti magasságon él, mint az előbbi. Felkerekedtek hát, és Ecuador magas hegycsúcsain meg is találták a mosómedvefélék családjának legkisebb tagját, amely immár bizonyítottan különálló fajnak tekintendő.
A vangunu óriáspatkány
Ami az alma volt Newtonnak, az volt a vangunu óriáspatkány (Uromis vika) Tyrone Lavery emlőskutatónak. Kis túlzással, mert 2017-ben nem elé, hanem egy vadőr elé pottyant egy frissen kivágott fáról menekülő, csaknem egy kilogramm súlyú rágcsáló a Salamon-szigeteken.
A kókuszdió feltörésére is képes óriáspatkány létezéséről egészen addig csak legendák keringtek, de most itt van teljes szépségében, a külön faj voltát alátámasztó genetikai bizonyítékokkal együtt. A fakitermelés természetesen ennek a fajnak a fennmaradását is fenyegeti. Akkora rejtőzködőbajnok, hogy kép sincs róla, csak ez az illusztráció:
Közepes macskamaki
A 2017-ben felfedezett, kizárólag Madagaszkáron előforduló közepes macskamaki (Cheirogaleus medius) érdekessége, hogy a főemlősök rendjének egyetlen tagja, amely tartósan, hét hónapra hibernálja magát. Ilyenkor testsúlya 40 százalékának megfelelő zsírt halmoz magára, hogy kihúzza a hosszú alvást.
17 centiméteres testével azonos hosszúságú farkával, törékeny ujjaival, hatalmas szemével majdnem olyan cuki, mint Baby Yoda, az igaz viszont, hogy sokkal kevésbé fotogén:
Phuketi tüskésnyakú agáma
A magyar nevét mi adtuk, mert hivatalosan elfogadott neve még nincs az Acanthosaura phuketensisnek. 2015-ben fedezték fel, nem meglepő módon a thaiföldi Phuket szigetén. Máris veszélyeztetett nemcsak az élőhelyek csökkenése miatt, hanem amiatt is, hogy sokan igyekeznek háziállatnak megszerezni ezt a különleges szépségű fajt.
A rovar méretű béka
A Paedophryne amauensisnek meg sem próbáltunk nevet adni. A 2009-ben felfedezett, 2012-ben leírt kétéltű faj a szűkszájúbéka-félék családjába tartozik, átlagos mérete 7,7 milliméter. A Pápua Új-Guinea déli részén élő békácska nála is apróbb gerinctelenekkel, például atkákkal táplálkozik.
Robin Moore kétéltűszakértőt különösen azért lelkesíti a felfedezés, mert az újonnan felfedezett, egyre parányibb kétéltűek azt példázzák, ahogy a versenyképes élőlények alkalmazkodás útján betöltik azokat az üres helyeket az ökológiai rendszerekben, amelyeket más lény nem képes.
Araguaiai folyamidelfin
100 éve nem volt már olyan, ami 2014-ben megesett: felfedeztek egy új folyamidelfin fajt az amazóniai Araguaia folyóban. Jogtisztán sajnos ennél jobb képet nem lehet találni az Inia araguaiaensisről:
De itt van egy közeli rokona, az amazonasi folyamidelfin, amelyet ebben a lenyűgöző rózsaszín külsőben termelt ki az evolúció:
Miltoni kabócamajom
Az amazóniai esőerdő ad otthon a miltoni kabócamajomnak (Callicebus miltoni) is, amelynek első példányát 2011-ben pillantotta meg Julio Dalponte biológus Brazília Mato Grasso államában, de csak évekkel később írták le. Csak 2014-15-ben 381 új fajt fedeztek fel Amazóniában.
Wakanda
Nyáron számoltak be a Tanzánia partvidékén élő színpompás Cirrhilabrus wakanda nevű halfaj felfedezéséről. Az ajakoshalfélékhez tartozó, 80 méteres mélységben élő hal a Marvel-féle wakandai vibrániumpáncélhoz hasonlító mintázata miatt érdemelte ki ezt a csodás nevet.
Végre egy új faj a közelben
A Zospeum tholussum nevű aprócska, áttetsző csigára Horvátországban, a Lukina Jama-Trojama barlangrendszer mélyén bukkantak 2014-ben.
Csaknem ezer méterrel a föld alatt él, a fajnak ezért se színre, se látásra nincs szüksége a fennmaradáshoz. Ez a tökéletes felépítésű állat mindössze 2 milliméter magas, házának átlagos szélessége 1 milliméter.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
