Több mint kétszeresére nőtt a halálozás a különutas járványkezelést választó Stockholmban

A legtöbb országétól eltérő járványkezelést választó Svédországban jóval több áldozatot szedett a koronavírus, mint a szomszédos országokban, de még így is kedvezőbbek a svéd adatok, mint sok helyen, ahol pedig szigorú korlátozásokat vezettek be – derült ki az áprilisi halálozási adatokból, amelyeket a New York Times elemzett.

Ahogy arról a Qubit részletesen is beszámolt, Svédországban nem zárták be az iskolákat sem, a társas elkülönülést pedig csak javasolták a lakosságnak, és amikor más országokban még üresen kongtak az utcák, a svédek a kávézók teraszain sütkéreztek az áprilisi verőfényben. A svéd lazaság világszerte megosztotta a politikusokat és a közvéleményt is, nem csoda, hogy sokakat érdekel, végül is mi a mérlege a gazdaság szempontjait jobban szem előtt tartó járványvédekezésnek.

Bár hónapok, évek kérdése, amíg a COVID-19 miatti halálozásokról teljes képet alkothatunk, a friss havi adatok alakulása is jó mérőszáma lehet annak, hogy egy-egy országban mennyire sikerült kézben tartani a koronavírus-fertőzéseket. Svédországban a márciusi és áprilisi adatok azt mutatják, hogy rendkívüli szintet ért el a halálozás: Stockholmban, ahol a bevándorlóközösségekben terjedt a leggyorsabban a vírus, az átlagos halálozási szám több mint kétszeresét mérték, ami néhány amerikai város, például Boston és Chicago halálozási mutatóit is felülmúlja, és csaknem eléri a Párizsban mért növekedést.

Mozgólépcsőzés social distancinggel, de maszk nélkül a stockholmi központi pályaudvaron május 12-én.Fotó: HENRIK MONTGOMERY/AFP

Összességében pedig mintegy 27 százalékkal nőtt a svéd halálozás a járvány közepette az ilyenkor szokásos értékhez képest, ami hasonló az Egyesült Államokban mért növekedéshez, viszont messze felülmúlja a szomszédos országok halálozási mutatóit. 

Nyugat-Európa halálozási térképe

A New York Times úgy mérte meg a járvány hatását Svédországban, hogy összehasonlította az elmúlt hónapok összes halálozását az előző évek ilyenkor szokásos halálozási átlagával. Ilyenkor tehát a COVID-19 mellett a mindenféle más okból bekövetkező haláleseteket is számba veszik, köztük azokét is, akik nem fordultak orvoshoz, vagy más okból nem jutottak kezeléshez. 

Az így készült térképről is kiderül, hogy Svédország leginkább a saját környékén lóg ki a sorból, Norvégiában például idén még nem is észleltek mérhető növekedést a halálesetek számában. A legnagyobb emelkedést – 67 százalékot – az Egyesült Királyságban mérték, de Spanyolországban is 60 százalékot meghaladó volt a növekedés. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban is legalább 40 százalékkal többen haltak meg, mint ilyenkor szoktak. Svédország Svájccal van egy ligában a halálozás növekedése alapján.

Nem a legrosszabb forgatókönyv

A skandináv országokban amúgy általános, hogy magas színvonalú az egészségügyi ellátás, és nem jellemző az egészségügyi egyenlőtlenség. Andrew Noymer, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) demográfus kutatója szerint nem túl hízelgő a helyi összehasonlítás a remek közegészségügyi rendszerrel bíró Svédország számára, mert „semmi nem indokolja, hogy rosszabbul teljesítsen, mint Norvégia, Dánia vagy Finnország”. Egy-egy ország járványmérlegét persze nemcsak az egészségügy fejlettsége és az intézkedések határozzák meg, hanem az is, hogy mennyit utaznak az állampolgárai, mennyire szeretnek összejárni, sőt még a puszta szerencse is számít. 

Bár eleinte hajmeresztőnek tűnt, hogy a svédek védőfelszerelés nélkül kocsmázhattak a járvány idején, két hónappal később mégis elmondható, hogy azért nem az elképzelt legrosszabb forgatókönyv valósult meg náluk. A COVID-19 miatti halálesetek ott is aránytalanul sújtották az időseket és az idősotthonok lakóit, a kórházakat azonban nem terhelte úgy túl a járvány, mint más országokban. 

Martin Kolk, a Stockholm Egyetem demográfus kutatója szerint nyilvánvaló, hogy a stockholmi halálozás messze meghaladta a normál esetben elvárható értéket, de „még várni kell, hogy lássuk, mi történik. 

Nagyon sokat számít, hogy az elkövetkező fél évben továbbra is ilyen magas marad a halálozási ráta, vagy néhány héten belül visszaáll a normál szintre.”

Ha egyszer lezársz, hogyan jössz ki belőle?

A svéd közegészségügyi tisztviselők védték a járványkezelési stratégiát, ugyanakkor azt is elismerték, hogy az ország nem tudta megvédeni az időseket. A cél az, mondták, hogy széles körű lezárások nélkül sikerüljön korlátozni a vírus terjedését. „Ha egyszer elrendelik a lezárásokat, akkor már nehéz kijönni ebből a helyzetből. Hogyan lehet újra nyitni? Mikor?” – magyarázta a svéd szempontokat például Anders Tegnell, Svédország vezető állami epidemiológusa. A szigorú lezárások helyett tehát úgy gondolták, hogy a svédek önként is megbízhatóan korlátozzák majd saját mozgásukat a járvány miatt, és ez a számítás bejött. Bár valóban lehetett látni zsúfolásig telt sétányokat és kerthelyiségeket áprilisban, a Google mobilitási adatai szerint a svédek végső soron majdnem annyira kevésszer jártak étterembe, boltokba és sportolni, mint a szomszédos országok lakói.

Május 8., ebédidő Stockholmban.Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

A svéd megoldás azonban nem valószínű, hogy működne Skandinávián kívül: a kis népsűrűség (Magyarországénál alig nagyobb lakosság egy majdnem ötször akkora országban) és az egyszemélyes háztartások nagy aránya megkülönbözteti az északi államokat a legtöbb nyugat-európai országtól, nemhogy Olaszországtól, ahol a többgenerációs háztartások nagyban segítették a vírus terjedését. Emellett bár Svédország lakossága nem számít különösen fiatalnak nyugat-európai viszonylatban, a várható élettartam magas, az elhízáshoz és a cukorbetegséghez hasonló krónikus betegségek pedig nem gyakoriak – ami összességében csökkenti a COVID-19 halálozási kockázatát.

Nyert a svéd gazdaság?

Nagy kérdés, hogy vajon mennyire védi a svéd gazdaságot, hogy nem rendeltek el teljes lezárásokat. Előzetes adatok arra utaltak, hogy Svédország a szomszédaihoz hasonló visszaesést könyvelhet majd el: a Svéd Központi Bank előrejelzése szerint a GDP 7-10 százalékkal csökken 2020-ban az előző évihez képest, ami hasonló a többi európai gazdaságra vonatkozó előrejelzéshez. Az Európai Unió gazdasága például 7,5 százalékkal esik vissza az Európai Bizottság várakozása szerint.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!