Több mint kétszeresére nőtt a halálozás a különutas járványkezelést választó Stockholmban

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A legtöbb országétól eltérő járványkezelést választó Svédországban jóval több áldozatot szedett a koronavírus, mint a szomszédos országokban, de még így is kedvezőbbek a svéd adatok, mint sok helyen, ahol pedig szigorú korlátozásokat vezettek be – derült ki az áprilisi halálozási adatokból, amelyeket a New York Times elemzett.

Ahogy arról a Qubit részletesen is beszámolt, Svédországban nem zárták be az iskolákat sem, a társas elkülönülést pedig csak javasolták a lakosságnak, és amikor más országokban még üresen kongtak az utcák, a svédek a kávézók teraszain sütkéreztek az áprilisi verőfényben. A svéd lazaság világszerte megosztotta a politikusokat és a közvéleményt is, nem csoda, hogy sokakat érdekel, végül is mi a mérlege a gazdaság szempontjait jobban szem előtt tartó járványvédekezésnek.

Bár hónapok, évek kérdése, amíg a COVID-19 miatti halálozásokról teljes képet alkothatunk, a friss havi adatok alakulása is jó mérőszáma lehet annak, hogy egy-egy országban mennyire sikerült kézben tartani a koronavírus-fertőzéseket. Svédországban a márciusi és áprilisi adatok azt mutatják, hogy rendkívüli szintet ért el a halálozás: Stockholmban, ahol a bevándorlóközösségekben terjedt a leggyorsabban a vírus, az átlagos halálozási szám több mint kétszeresét mérték, ami néhány amerikai város, például Boston és Chicago halálozási mutatóit is felülmúlja, és csaknem eléri a Párizsban mért növekedést.

Mozgólépcsőzés social distancinggel, de maszk nélkül a stockholmi központi pályaudvaron május 12-én.Fotó: HENRIK MONTGOMERY/AFP

Összességében pedig mintegy 27 százalékkal nőtt a svéd halálozás a járvány közepette az ilyenkor szokásos értékhez képest, ami hasonló az Egyesült Államokban mért növekedéshez, viszont messze felülmúlja a szomszédos országok halálozási mutatóit. 

Nyugat-Európa halálozási térképe

A New York Times úgy mérte meg a járvány hatását Svédországban, hogy összehasonlította az elmúlt hónapok összes halálozását az előző évek ilyenkor szokásos halálozási átlagával. Ilyenkor tehát a COVID-19 mellett a mindenféle más okból bekövetkező haláleseteket is számba veszik, köztük azokét is, akik nem fordultak orvoshoz, vagy más okból nem jutottak kezeléshez. 

Az így készült térképről is kiderül, hogy Svédország leginkább a saját környékén lóg ki a sorból, Norvégiában például idén még nem is észleltek mérhető növekedést a halálesetek számában. A legnagyobb emelkedést – 67 százalékot – az Egyesült Királyságban mérték, de Spanyolországban is 60 százalékot meghaladó volt a növekedés. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban is legalább 40 százalékkal többen haltak meg, mint ilyenkor szoktak. Svédország Svájccal van egy ligában a halálozás növekedése alapján.

Nem a legrosszabb forgatókönyv

A skandináv országokban amúgy általános, hogy magas színvonalú az egészségügyi ellátás, és nem jellemző az egészségügyi egyenlőtlenség. Andrew Noymer, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) demográfus kutatója szerint nem túl hízelgő a helyi összehasonlítás a remek közegészségügyi rendszerrel bíró Svédország számára, mert „semmi nem indokolja, hogy rosszabbul teljesítsen, mint Norvégia, Dánia vagy Finnország”. Egy-egy ország járványmérlegét persze nemcsak az egészségügy fejlettsége és az intézkedések határozzák meg, hanem az is, hogy mennyit utaznak az állampolgárai, mennyire szeretnek összejárni, sőt még a puszta szerencse is számít. 

Bár eleinte hajmeresztőnek tűnt, hogy a svédek védőfelszerelés nélkül kocsmázhattak a járvány idején, két hónappal később mégis elmondható, hogy azért nem az elképzelt legrosszabb forgatókönyv valósult meg náluk. A COVID-19 miatti halálesetek ott is aránytalanul sújtották az időseket és az idősotthonok lakóit, a kórházakat azonban nem terhelte úgy túl a járvány, mint más országokban. 

Martin Kolk, a Stockholm Egyetem demográfus kutatója szerint nyilvánvaló, hogy a stockholmi halálozás messze meghaladta a normál esetben elvárható értéket, de „még várni kell, hogy lássuk, mi történik. 

Nagyon sokat számít, hogy az elkövetkező fél évben továbbra is ilyen magas marad a halálozási ráta, vagy néhány héten belül visszaáll a normál szintre.”

Ha egyszer lezársz, hogyan jössz ki belőle?

A svéd közegészségügyi tisztviselők védték a járványkezelési stratégiát, ugyanakkor azt is elismerték, hogy az ország nem tudta megvédeni az időseket. A cél az, mondták, hogy széles körű lezárások nélkül sikerüljön korlátozni a vírus terjedését. „Ha egyszer elrendelik a lezárásokat, akkor már nehéz kijönni ebből a helyzetből. Hogyan lehet újra nyitni? Mikor?” – magyarázta a svéd szempontokat például Anders Tegnell, Svédország vezető állami epidemiológusa. A szigorú lezárások helyett tehát úgy gondolták, hogy a svédek önként is megbízhatóan korlátozzák majd saját mozgásukat a járvány miatt, és ez a számítás bejött. Bár valóban lehetett látni zsúfolásig telt sétányokat és kerthelyiségeket áprilisban, a Google mobilitási adatai szerint a svédek végső soron majdnem annyira kevésszer jártak étterembe, boltokba és sportolni, mint a szomszédos országok lakói.

Május 8., ebédidő Stockholmban.Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

A svéd megoldás azonban nem valószínű, hogy működne Skandinávián kívül: a kis népsűrűség (Magyarországénál alig nagyobb lakosság egy majdnem ötször akkora országban) és az egyszemélyes háztartások nagy aránya megkülönbözteti az északi államokat a legtöbb nyugat-európai országtól, nemhogy Olaszországtól, ahol a többgenerációs háztartások nagyban segítették a vírus terjedését. Emellett bár Svédország lakossága nem számít különösen fiatalnak nyugat-európai viszonylatban, a várható élettartam magas, az elhízáshoz és a cukorbetegséghez hasonló krónikus betegségek pedig nem gyakoriak – ami összességében csökkenti a COVID-19 halálozási kockázatát.

Nyert a svéd gazdaság?

Nagy kérdés, hogy vajon mennyire védi a svéd gazdaságot, hogy nem rendeltek el teljes lezárásokat. Előzetes adatok arra utaltak, hogy Svédország a szomszédaihoz hasonló visszaesést könyvelhet majd el: a Svéd Központi Bank előrejelzése szerint a GDP 7-10 százalékkal csökken 2020-ban az előző évihez képest, ami hasonló a többi európai gazdaságra vonatkozó előrejelzéshez. Az Európai Unió gazdasága például 7,5 százalékkal esik vissza az Európai Bizottság várakozása szerint.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!