Kétezer éves neuronokra bukkantak a Vezúv áldozatának elüvegesedett agyában
Közel kétezer éves, tökéletesen konzerválódott agysejtekre bukkant egy olasz tudóscsoport egy olyan férfi koponyamaradványaiban, aki a Vezúv kitörésekor Herculaneumban lelte halálát. A rendkívüli archeológiai leletről az Ars Technica számolt be hétfőn.
A Vezúv i. sz. 79-es kitörése után Pompeii mellett a várostól húsz kilométerre fekvő Herculaneumot is elpusztította, itt találtak rá archeológusok néhány éve annak az áldozatnak a maradványaira, akinek a koponyája a vulkánkitörés hatására olyan gyorsan forrósodott fel, majd hűlt le, hogy az agya fekete, üvegszerű anyaggá változott. A PLOS ONE tudományos folyóiratban kedden közzétett tanulmány szerint a kutatóknak most azt is sikerült kimutatniuk, hogy a folyamatban különálló agysejtek is konzerválódtak. A felfedezés azért különösen figyelemre méltó, mivel a halál után az agy rendkívül gyorsan bomlásnak indul, és ehhez hasonló leletre soha nem bukkantak még a tudósok.
Közel 500 Celsius-fokon szétrobbantak a csontok és a koponyák
A Vezúv kitörése százezerszer nagyobb hőenergiát szabadított fel, mint a második világháború végén Nagaszakira és Hirosimára ledobott atombombák; forró hamuval és kőtörmelékkel terítette be Pompeii és Herculaneum városait. A lakosok legnagyobb részének haláláról korábban azt gondolták a tudósok, hogy megfulladtak a mérgező gázok és hamu miatt, Pier Paulo Petrone, a II. Frigyes Nápolyi Egyetem kutatójának 2001-es tanulmánya szerint azonban a Pompeiit elpusztító, vulkanikus áradat akár 500 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérhetett, néhány másodpercen belül végezve mindenkivel, aki az útjába került. Egy 2018-as kutatás szerint hasonló sorsra jutottak Herculaneum lakói is, akiknek a koponyája és a csontjai „szétrobbantak” az extrém hő hatására.
Legújabb kutatásukban Petrone és kollégái az 1960-ban Herculaneumban megtalált, 25 éves korában meghalt, faágyon fekvő áldozat koponyáját vizsgálták meg. Bár a szélsőséges hő hatására az agy „elszappanosodna”, vagyis glicerin és zsírsavak keletkeznének, ennek az áldozatnak az agya a mintegy 520 Celsius-fok hatására fekete, üvegszerű masszává változott. „Rendkívül szokatlan, hogy ókori emberi maradványokban agyszövetre bukkanjunk. Az azonban még ritkább, hogy egy közel kétezer éves központi idegrendszer neuronstruktúrái is megmaradjanak” – kommentálta Petrone a nemrég közzétett kutatás eredményeit.
Más tudósok nincsenek meggyőződve Petrone elméletének helyességéről, miszerint a hirtelen érkező, több száz fokos hő égette volna szénné a férfi testét és változtatta volna üveggé az agyát. Tim Thompson, a Teesside Egyetem kriminalisztikai antropológusa például inkább azt gyanítja, hogy hosszabban tartó, kisebb intenzitású hő végezhetett a férfival és az Ars Technica-nak úgy nyilatkozott, csalódott, hogy Petrone kutatócsoportja nem tette közzé a nyers adatokat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: