17 millió nyérc életébe kerül a mutáns koronavírus megfékezése

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Tíz napon belül 17 millió nyércet ölnek le hatósági utasításra a tenyésztők Dániában. Az ország északi részén mintegy negyedmillió ember került karanténba, miután múlt héten a dán kormány bejelentette, hogy a koronavírus mutálódott változata átterjedt a prémjük miatt tenyésztett állatokra, és az elmúlt időszakban több mint kétszáz embert fertőzött meg - írta a BBC. A dán kutatók különösen az egyik, nyércekhez köthető koronavírustörzs miatt aggódnak, amelyet eddig 5 nyércfarmon és 12 emberben mutattak ki, és amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja szerint a vakcinafejlesztésre is hatással lehet.

A WHO szerint az országból érkező jelentések aggasztóak, de további kutatásokra van szükség, hogy megérthessük a mutációk jelentőségét a koronavírus elleni vakcinák fejlesztésére és a potenciális kezelésekre nézve. A világszervezet mindenesetre az összes országot felszólította, hogy szigorítsa a nyércfarmok megfigyelését és a biobiztonsági intézkedéseket.

Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója szerint még korai bármiféle konklúziót levonni arról, hogy ez a mutáció hatással van-e a vakcina hatékonyságára.  A mutációk a pécsi Virológiai Kutatócsoport szerint is okozhatnak problémát a vakcinák fejlesztése során, attól függően, hogy azok milyen technológiát használnak és milyen hatékonysággal váltanak ki immunválaszt egy adott emberi szervezetben. Erről azonban még nincsenek pontos adatok.

Mutánsok támadása

A dán kutatók  folyamatos genetikai vizsgálatokat végeznek a nyércekhez köthető koronavírustörzseken, és ezeket az információkat más kutatókkal is megosztják. Ez azért fontos, mivel csak a vírus genomjának részletes ismeretében lehet hatékony oltóanyagot tervezni.

Ha a mutáció olyan fehérjét érint, amelyet jelenleg a koronavírus elleni vakcinát fejlesztő cégek azért céloztak meg, hogy immunválaszt keltsen az emberi szervezetben, ez azt jelenti, hogy a vakcina a nyércekről az emberre átterjedő vírustörzs ellen nem fog hatékonyan védeni - mondta Marisa Peyre, a francia Cirad kutatóközpont egyik epidemiológusa. 

A Virológiai Kutatóközpont szerint bizonyos, nyércekhez köthető koronavírustörzs-mutációk a tüskefehérjét is érintik, amelyet a legtöbb oltóanyag megcéloz. A koronavírus-variánsok így gyakorlati szempontból is módosíthatják a vírus működését – például azt, hogy milyen hatékonyan kapcsolódnak a sejtek receptoraihoz –, és az emberi immunrendszer védekezési hatékonyságát is. A kutatók hozzátették, hogy jelenleg több, antitesten alapuló terápia is használatban van vagy fejlesztés alatt áll, és ezek számára komoly tanulságot szolgáltatnak a mutációk. Azt azonban fontosnak tartották kiemelni, hogy az új koronavírus-variánsok megjelenése az eddigi védekezési stratégiát, vagyis a maszkviselést, a fizikai távolságtartást és a folyamatos kéz- és felületfertőtlenítést nem érinti.

A nyércek fogékonyak a koronavírus-fertőzésre

Évente világszerte több mint 50 millió nyércet tenyésztenek a bundájukért, Dánia, a világ legnagyobb nyérctenyésztő országa ennek közel 40 százalékát adja. A tenyésztők általában a világon mindenhol zsúfolt nyércfarmokon tartják az állatokat, ami ideális a vírus terjedéséhez. Már 2020 áprilisában kiderült, hogy a nyércek elkaphatják a SARS-CoV-2 vírust: Hollandiában két nyércfarmról is jelentették, hogy ott dolgozó, koronavírusos munkásokról a kórokozó átterjedt az állatokra.

Azóta az Egyesült Államok, Svédország, Olaszország, Spanyolország és Dánia nyércpopulációiban is felütötte a fejét a vírus, és nagy valószínűséggel a világ egyik legnagyobb nyérctenyésztőjét, Kínát sem kerülte el a fertőzés. November eleji beszámolók szerint az egyesült államokbeli Utah nyércfarmjain szintén koronavírusos munkások fertőzték meg a zsúfolt körülmények között tartott állatokat. Az amerikai farmokon eddig több mint ötezer nyérc hullott el a vírus miatt vagy ölték le hatósági döntés nyomán. A dániai helyzet amiatt tűnik riasztónak, mert a rendelkezésre álló adatok igazolták, hogy az állatban szaporodó vírus vissza tudta fertőzni az embert.  

Emiatt néhány tudós a nyérctenyésztést érintő korlátozások bevezetésére szólított fel. Egy dán, egy kínai és egy malajziai kutató október végén a Science magazinban közzétett véleménycikkben sürgette a nyércek tenyésztésének folyamatos nyomon követését, korlátozását, és ahol lehetséges, teljes betiltását.

Más fajokat is szemmel kellene tartani

Közeli rokonaihoz, a vadászgörényhez hasonlóan a nyérc is fogékony a vírusra, és az emberhez hasonlóan az állatok esetében is széles spektrumon változnak a tünetek: néhányuknál súlyos tüdőgyulladás jelentkezik, mások tünetmentesen vészeli át a betegséget. Szakértők azt gyanítják, hogy a vírus a nyércfarmokon fertőzött cseppekkel szennyezett állateledellel, alommal vagy koronavírust szállító cseppecskéket tartalmazó porral terjed.

Joanne Santini, a University College London professzora szerint a nyércek már a vírus hordozóivá váltak, és folyamatosan meg kellene figyelni más vadon élő vagy háziállatként tartott fajokat is, amelyek még fogékonyak lehetnek a fertőzésre. „A nyércek jelentik a szélsőséget, de ez máshol is előfordulhat, csak nem tudunk róla. Ezt mindenképpen figyelnünk kell” - mondta a BBC News tudósítása szerint.

Varga Máté genetikus a nyáron hívta fel a figyelmet a Qubiten arra, hogy az aranyhörcsög, a nyérc, a menyét, a macska, a makákó és a kutya esetében már bizonyított, hogy a SARS-CoV-2 vírus valóban megfertőzi őket és hatékonyan szaporodik bennük.

Különböző emlősfajok ACE2 fehérjéjét kifejező sejtek fertőzhetősége a SARS-CoV-2 koronavírussal (a vírus bejutását a piros szín jelzi). Csak a lilával kiemelt fajok esetében nem tapasztaltak fertőzést.Forrás: bioRxiv


Cikkünk megjelenése után érkezett a hír, miszerint a dán kisebbségi szociáldemokrata kormány visszakozott a nyércek leöléséről szóló, sürgős utasítástól, mivel kétségek merültek fel az intézkedés tudományos megalapozottságát illetően, valamint a dán ellenzéki képviselők nem támogatják a hagyományos, harmincnapos törvényalkotási folyamat megkerülését.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: