A kevésbé brutális lezárások ugyanolyan hatásosak a vírus terjedése ellen egy bécsi tanulmány szerint

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A kevésbé drasztikus járványvédelmi intézkedések is lehetnek ugyanolyan hatásosak az új koronavírus terjedése ellen, mint a szigorú lezárások, ha nem jobbak – derült ki a Bécsi Orvosi Egyetem Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent tanulmányából.

Bár az elmúlt hónapokban tanulmányok százai szorgalmazták a lezárásokat világszerte, hogy a világjárvány hatásait mérsékelni lehessen, egy évvel a SARS-CoV-2 megjelenése után már korántsem olyan egységes a tudományos álláspont, ha az a kérdés, hogy kellenek-e a lezárások, vagy sem. Különösen nehéz kérdés ez a járvány második hullámán lovagoló Európában és az Egyesült Államokban, ahol október vége óta újra meredeken nő a napi új esetek száma, és bőven megdőltek a tavasszal mért rekordok. Az országok politikai vezetői eközben azon vannak, hogy a lezárások ne veszélyeztessék a kelleténél jobban a gazdaság működését.

 A bécsi kutatók arra jutottak, hogy a hatásukat tekintve a kevésbé drasztikus intézkedések is felérnek a teljes lezárással, miközben nem fejtenek ki olyan káros hatásokat a társadalomra, a gazdaságra, az emberek mentális egészségére, az oktatásra és a környezetre. Mint a tanulmány absztraktjában leírják, szerintük az intézkedések „megfelelő kombinációjára van szükség a vírus terjedésének lassításához”. A kutatók országspecifikus „mi lenne, ha?” forgatókönyvekkel vizsgálták meg, a különféle intézkedések hatékonyságát azt is figyelembe véve, hogy mikkora időzítették a bevezetésüket. Mindezt annak érdekében, hogy a jövőbeli járványügyi intézkedések hatását pontosabban lehessen előrejelezni.

A kutatásban összesen 6068 (gyógyszer alkalmazásával nem járó) járványvédelmi intézkedést vizsgáltak világszerte 79 régióban, és arra jutottak, hogy „meglepő módon a közösségi elkülönülés fontosságának a puszta kommunikációja csak egy kicsit bizonyult kevésbé hatásosnak, mint hatóságilag, szankciókkal együtt bevezetni az intézkedéseket”. További fő megállapításaik közé tartozik, hogy a sebezhető rétegek élelmiszerrel való ellátása és anyagi támogatása kifejezetten hatásosnak bizonyult a járvány lassításában. 

Emellett a bécsi kutatócsoport inkább javasolja a részleges intézkedéseket – így például a gyülekezés tiltását, a szabad mozgás korlátozását, az iskolák bezárását és a határvédelmi intézkedéseket –, mint a hermetikus lezárásokat, amiket például Spanyolországban és Olaszországban rendeltek el tavasszal úgy, hogy az emberek hetekig, hónapokig alig hagyhatták el otthonaikat.

A svéd példa

A bécsi tanulmány megállapításai a svéd különutas modellt látszanak igazolni: ahogy arról többször is írtunk, Svédországban tavasszal nem kötelezték az embereket otthon maradásra, és az iskolákat sem zárták be, csak javasolták a távolságtartást, a kézhigiéniát és a távmunkát. És bár ennek hatására a svéd COVID-halálozás nagyobbra nőtt, mint a hasonló társadalmi és demográfiai adottságokkal rendelkező skandináv országoké, az egymillió főre eső halálozásban az európai államok közül jelenleg Belgium, Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Csehország is előzi, ha pedig a regisztrált esetek egymillió lakosra jutó számát nézzük, még több európai ország múlja felül a svédeket. 

A stockholmi metróban november 11-énFotó: AMIR NABIZADEH/AFP

Ám ahogy a napokban beszámoltunk róla, az elmúlt hetekben Svédországban is jelentősen megnőtt a napi új esetek száma, megdőltek a tavaszi rekordok (különösen a november 13-i adat volt kiugró), és bár a halálozásban olyan nagy kiugrás még nem történt, az FT gyűjtése szerint Svédországban jelenleg gyorsabb ütemben telnek meg a kórházi ágyak COVID-betegekkel, mint bármelyik más európai uniós országban. Ezért a miniszterelnök ki is hirdette az első korlátozásokat, igaz, ezek messze nem olyan mérvűek, mint a kontinens más országaiban, a kijárási korlátozásokat egyelőre csak fontolgatják.

Hogy valóban szigorú lezárások nélkül is legyűrhető-e a járvány, magabiztosan csak hosszabb távon eldönthető kérdés, és amint a bécsi tanulmányról beszámoló Axios megjegyzi, az Egyesült Államokban nincs egyértelmű irányadó politikai kommunikáció a távolságtartás fontosságáról, a Kongresszus pedig aligha fogad el olyan pénzügyi segélycsomagot, amelynek köszönhetően huzamosabb ideig otthon maradhatnak az amerikai munkavállalók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: